Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)
Végrebajtás ingatlanokra 675 nak a nevén álló felerésze elárvereztetvén, a sorrendi tárgyaláson alperes fennálló követelésére, bár 20,000 K vételár folyt be, mi sem soroztatott, hanem követelésének teljes kielégitését n felperesnek nevén álló íélrészből kivánta szorgalmazni. Felperesek kereseti kérelme az, hogy annak megállapítása mellett, hogy felperesek mint dologi adósok az alperes által megszerzett s még fennálló 8058 K követelésből csak a felét ta rí óznak megfizetni, mivel a másik íelerészre a Sz.S. jutalékár ból tartozott volna alperes a végrehajtási törvény 190. §-a alapján kielégítést szerezni s mivel felperesek a rájuk eső 4029 K-t s árverési költséget kifizették, illetve birói letétbe helyezték s ezek alperesnek ki is utaltattak, alperest! törlési engedély kiadására, vagy a zálog törlésének tűrésére stb. kérték kötelezni. Alperes azt vitatta, hogy Sz. S. és a felperesek neki egyetemleges adósai: s igy jogában állott követelését bármelyik adósával szemben egészben érvényesiteni. A végrehajtási törvény 190. §-ának az a rendelkezése, hogy a hitelező azon esetben, lipgy ha a jelzálogilag biztosított követelése egyidejűleg árverés alá nem került más ingatlant, vagy valamely közös ingatlannak .más tulajdonostársat illető, de el nem árverezett hányadát is terheli, a vételárból egészben vagy részben leendő kielégitését kívánhatja, a hitelezőt csak arra jogosítja fel, hogy a hitelező követelésének kielégitését egészben kívánhassa, vagy ha ezen jogával élni nem akar, minthogy a követelésének biztosításául szolgáló ingatlannak csak a felerésze árvereztetett el: követelésének arányos, tehát a jelen esetben felerészben való kielégitését szorgalmazza; arra azonban, hogy követelésének az egyik adóstárs elárverezett ingatlanának vételárából leendő kielégítéséről lemondva, kielégitését egészben a.másik adóstárs — a felperesek — még el nem árverezett ingatlanának vételárából követelhesse, a törvény fenti intézkedése a hitelezőt fel nem jogosítja, annál kevésbé, mivel azáltal a közös tulajdonos egyetemleges adóstárs károsodnék. Az idézett §. második bekezdése szerint is az egyidejűleg elárverezett több telekkönyvi jószágtestre bejegyzett követelések a kielégítési sorrendbe azon megjegyzéssel, veendők fel, hogy amennyiben az árfelosztás egyidejűleg történik, azok a követelések, melyeknek teljes kielégítése aránylagos megosztás mellett is teljesíthető, a vételárból aránylag lesznek kielégítve; és ugyanezen tételes jogszabály áll azon jelzálogi követelésekre is, amelyek valamely közös ingatlannak több tulajdonostársát, illetve hányadát terhelik; már pedig az egyetemleges adóstárs azáltal, hogy ingatlan jutaléka később kerül .árverés alá, kedvezőtlenebb helyzetbe nem juthat, mint jutott 43*