Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

^8 Közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának határozatai 1894: XXVI. t.-cz. 9. §. 144. A fizetési meghagyásnak ellenmondással való megtámadása folytán keletkezett perben hozott Ítélet az 1894. évi XXVI. törvényczikk 9. §-ában megszabott illeték alá esik akkor is, ha a követelés 40 koronánál kisebb; ebbe az Ítéleti illetékbe azonban a fizetési meghagyásért lerótt illetéket be kell számítani. Az 1893. évi XIX. törvény 17. §-ának második bekezdése szerint a fizetési meghagyásnak ellenmondással való megtámadása következtében keletkező perben akkor is a sommás eljárás szabályait kell alkalmazni, ha az ügy különben per esetében a községi bíróság hatáskörébe tartoznék. Ezekből következik, hogy az olyan perben hozott Ítélet, amely 40 koronát meg nem haladó értékű szolgáltatásra kötelező fizetési meghagyásnak ellenmondással való megtámadása következtében keletkezik, az 1894. évi XXVI. tö,rvény 9. §-ában a sommás eljárásban hozott ítéletre megszabott 2 korona illeték alá esik. Minthogy azonban ebbe az illetékbe az 1894. évi 73975. pénzügyministeri és 38.078. igazságügyministeri számok alatt kiadotí szabályrendelet tizenkettedik bekezdése szerint a fizetési meghagyás kibocsátásáért lerótt illetéket be kell számítani, azért a panaszos által lerótt 2 korona ítéleti illetékből 40 fillért vissza kollett téríttetni. (Kb. 18.541/912. P. sz.) 145. A végrendelet érvénytelenítése iránt indított per tárgyának értéke megbecsülhetetlen ugyan, nem lehet azonban nagyobb, mint az a vagyoni előny, a mely a végrendelet megsemmisítéséből a felperesre hárul és így, ha ez az előny 2400 koronánál kisebb, az ítéleti illeték az 1894. évi XXVI. törvényczikk 9. §-a szerint jár. (Kb. 11,764/1912. P szám.) 1894: XXVI. t.-cz. 17. §. 146. Az 1894. évi XXVI. törvényczikk 17. §-át a rendes eljárás szerint tárgyalt egyesitett pereknél is alkalmazni kell. Kb.: Az 1894. évi XXVI. törvényczikk 17. §-ának második bekezdése az 1893. évi XVIII. törvényczikk 43. §-ára való utalással csak a sommás eljárásban egyesitett pereknek egy ítélettel való eldöntése esetére rendeli ugyan, hogy ilyenkor két ítéleti illetéket kell leróni, de ezt a szabályt okszerűen a rendes eljárásban egyesített pereket eldöntő ítéletre is alkalmazni kell, mert az eljárás neme nem változtat az 1894. évi XXVI. törvényczikk 17. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezés alapjául szolgáló azon a tényen, hogy a bíróság több kereset fölött együttesen hozott ítélettől több pert dönt el, továbbá, mert a polgári törvénykezési rend-