Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

Illetékszabályok. 59 tartásról szóló 1881. évi LIX. törvényczikkben a pereknek a rendes eljárásban való egyesítéséről rendelkezés nem lévén, a rendes eljárás szabályaira való utalás hiányából nem lehet arra következtetni, hogy a törvényhozó az emiitett 17. §. második bekezdésében levő szabályt a rendes eljárásban egyesitett pereket eldöntő Ítéletre nem akarta alkalmazni s végre, mert az az alapelv, hogy az illeték szempontjából a többi kereset fölött hozott egy Ítéletet a keresetek számához képest több Ítéletnek kell tekinteni, világos kifejezésre jut az 1894. évi XXVI. törvényezikk 16. §-ának a rendes eljárásban hozott Ítéletekre is vonatkozó abban a rendelkezésében, amely szerint, ha az Ítélet kereseti és viszonkereseti követelés érdemében dönt: a követelések külön értéke szerint kell leróni, illetőleg kiszabni az Ítélet illetéket. A szóban levő esetben tehát két ítéleti illeték követelésének van helye. (Kb. 9047/911. P. sz.) Lásd: Kb. 1771/1897., 17816/97. és 16293/904. P. sz. (Uj Dtár X. 339. 1.) 147. Az 1894. évi XXVI. törvényezikk 17. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezések a birói egyezségekre is alkalmazandók. (Kb. 11,235/1912. P. sz.) 148. A csődeljárásban a csődhitelezőkkel kötött kényszeregyezség illetéke minden egyes hitelező követelése után külön-külön szabandó ki ós minden hitelező csak a saját követelése után járó illetéket tartozik megfizetni. Kb.: Helyesen állapította meg a királyi pénzügy igazgatóság panaszolt határozatában, hogy a bélyeg- és illetékszabályok 95. §-a b) pontjának második bekezdésében foglalt rendelkezések a birói egyezségekre is alkalmazandók. Még sem lehetett a fenti illetékért a csődhitelezőkkel szemben megállapított egyetemleges felelősséget fentartani, mert a csődhitelezők semmiféle jogközösségben nem állanak egymással. Ök ugyanis követeléseiket a csődtömeg ellen külön-külön jelentik be és ha a törvény által adott feltételek mellett egyezségre kényszeríttetnek is, illetve ha az egyezség létrejön is, abban annyi egyezség foglaltatik jogilag, mint a hány hitelező van. Ennélfogva jelen birói egyezségre, — tekintve, hogy az, miként minden birói egyezség, a birói Ítélet joghatályával bír, — az 1894. évi XXVI. törvényezikk 17. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazandók, amelyek szerint, több pernek egyesítése és egy ítélettel való eldöntése esetében, az ítéleti illeték minden egyes per tárgya, illetőleg minden egyes perből megítélt követelés, vagy perérték után külön jár. Mihez képest panaszosok, mint csődhitelezők, a közadóssal szemben kirovott illetékből csupán annyi rész-