Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

28 Közigazgatási határozatok. az élő folyóvízzel — akár állandóan, akár csak bizonyos vízállásnál vagy az év bizonyos szakaszaiban — összefügg, illetve a mig vízbefogadó folyómederszerü jellegét mesterséges vagy természetes uton el nem veszti. Kb.: Az 1885. évi XXIII. törvényczikk 10. §-a meghatároz^, hogy a forrásból, talajvízből vagy csapadékból származó vizek és azok lefolyása felett— mások szerzett jogainak épségben tartása mellett — az, akinek a birtokán a forrás vagy talajviz fakad, vagy akinek birtokán a csapadék hullott, mindaddig szabadon rendelkezik, mig a viz a birtokának határát el nem hagyja. Viszont ezen törvény 18. §-a kimondja, hogy a 10. §. alá nem tartozó vizek felett a hatóság, a törvényben foglalt rendelkezések szerint intézkedik. Az, hogy a szóban levő holt Tisza kanyarban levő viz a vizjogi törvény 10. §-a alá tartozó viz volna, a panaszló tulajdonképen nem is állítja, de tekintve az ezen szakasz hatálya alá eső vizek meghatározását, sikerrel nem is állithatná. Továbbá a kanyarnak magántulajdonba való tartozása a kérdés lényegét nem érinti, hiszen a vizjogi törvény 4. §-a általános elvként kimondja, hogy a vizek partja és medre a parti birtokos tulajdona és a parti birtoknak elválaszthatatlan alkatrésze, anélkül, hogy ebből szükségképen az következnék, hogy a medrek vizével a part, illetve a meder tulajdonosa szabadon rendelkezik. (Kb. 3.053/912. K. szám.) 1885: XXXIII. t.-cz. 4., 25. és 42. §§. 59. Abban a kérdésben, hogy több uszoda- vagy fürdőháztulajdonos közül melyik állithassa fel uszodáját vagy fürdőházát az erre hatóságilag kijelölt helyen, nem a hatóság hivatott határozni, hanem az uszoda- vagy fürdőháztulajdonosok közt választani a parti birtokos jogosult. (Fóldmivelésügyi miniszter 1913. évi 71,508. sz. határozata.) 1885: XXIII. t.-cz. 55., 78.. 121. §§.; 1883:XLIV. t.-cz. 88. §.; 1881: LX. t.-cz. 184. és 189. §§. 60. a) A vizjogi törvény alapján fizetendő költséghozzájárulások dologi teher természetével birnak ugyan, az árverési vevőtől azonban az árverés napja előtt esedékessé vált részletek még azon az alapon sem követelhetők, hogy az árverés előtt végrehajtott munkálatok az uj birtokos érdekeit is szolgálják. b) Vízmosások keletkezésének megelőzése czéljából létesített munkálatok költségei a vízszabályozási költségekkel egy tekintet alá esnek, (Kb, 1820/1912. K. sz.)