Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)
385. §. 163 második bekezdése, nyilvánvalóan a védelem szempontjából, semmiség terhe alatt tüt. Mikor a kir. tábla ezt a mulasztást a bizonyítás ismétlésének elrendelésével nem hozta helyre, megsértette a törvénynek a ^édelem szempontjából lényeges azt az elvét, mely szerint a főtárgyaláson s az annak kiegészítő részét tevő bizonyitásfelvételen mindenkor alkalmat kell szolgáltatni a vádlottnak arra, hogy a tanukhoz kérdéseket intézhessen, vallomásaikra észrevételeit megtehesse, általában hogy az őt terhelő bizonyítékkal szemben közvetlenül védekezhessék. — II. Az itélet megsemmisíttetett és tanuk kihallgatása rendeltetett el, mikor a már kihallgatott tanuk eltérő vallomásai mellett nem tekinhető kizártnak, hogy az ujabb tanuk kihallgatása a tényállás tisztázására és az ügy eldöntésére lényeges befolyással lesz. (C. 1913 márczius 27. 2208/1913. sz. a. I. Bt.) 385. §. 1. a) p. 324. Felmentés a jogtalanság tudatának hiánya okából, mikor vádlottat egy biztosítási ügynök, azon ürügy alatt bírta reá a bemondott neveknek a biztosítási ajánlatokra és váltókra való aláírására, hogy az egész aláírás csak formaság, mivel az illető egyének eredeti névaláírásukat már leadták, ezeket ő a gazdák biztosító szövetkezetének már beküldötte s hogy azok az aláírások már csak megánhasználatára szolgálnak; s nem merült fel adat arra, hogy a vádlott az ügynöknek czélzatát ismerte volna, (C. 1913 február 4. 911/1913. sz. a. III. Bt.) Megállapítási köre a Curiának: C. Gr. XVIII. 3.59., 390., 418., 439., 454., 455., 456. 1. Uj Dtár XIV. 274. 1. közölt jogeseteket. 325. A kellő óvatosság és gondosság elmulasztása csak akkor esik büntetőjogi beszámítás alá, ha az azt elmulasztó fél az ö egyéni tapasztalata s a cselekmény vagy mulasztás elkövetésekor nála fennforgó lelkiállapotra való tekintettel a jogsértő eredmény bekövetkezésének lehetőségét felismerhette, előre láthatta. Felmentetett a vádlott, mikor veszett kutya által megmaratván, többekkel együtt a kutyát űzőbe vette, majd töltött fegyverrel lesbe állott s mikor az esti szürkületben 15—20 lépésnyi távolságra a bokrok között valami fehéret látott mozogni, hirtelen abba az irányba lőtt és a vélt kutya helyett sértettet lőtte meg, ki súlyos testi sértést szenvedett. (C. 1913 május 20. 3773/ 1913. sz. a. II. Bt.) 326. Az alsóbiróság által valókul elfogadott tényekből a Curia állapítja meg, alappal használta-e a vádlott a sértettel szemben a meggyalázó kifejezéseket. Felmentés az alsóbiróság bűnösséget ki11*