Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

164 Bűnvádi perrendtartás. mondó ítéletével szemben, mikor a Curia ugy találta, hogy sértettnek többrendbeli magatartása és eljárása alappal yolt jellemezhető az inkriminált kifejezésekkel. (C. 1913 február 4. 890/913. sz. a. I. Bt.) C: A kir. tábla Ítéletét megsemmisíti, s a vádlottat a rágalmazás vétségének vádja alól felmenti. Indokok: D. S. A. sértett a b—i kaszinóban megtámadta P. M. főszolgabíró vádlottat az utezai közvilágítás miatt, erre a vádlott azt felelte S. A.-nak, hogy .,seperjen mindenki a háza előtt, van az urnák a járásbíróság előtt seperni valója, ha én seperek, baj lesz, mert van már elég adatom". Ennek a kifejezésnek nem tulaj donitható ugyan az az értelem, mint azt a kir. tábla magyarázta, hogy a sértettnek oly piszkos és szeméi dolgai volnának, hogy ha azokat a vádlott nyilvánosságra hozza, a sértett a tiszteletre és becsülésre méltatlanná válik, mert erre már a felhozott tények hiányában sem lehet következtetni, de mindenesetre meggyanusitása a sértettnek oly értelemben, hogy ő sem olyan kifogástalan magaviseletű és eljárást tanúsító egyén, aikinek ne volnának olyan dolgai, amelyek, ha nyilvánosságra hozatnak, neki kellemetlenséget, bajt ne okoznának. Kétségtelen, hogy az ilyen kijelentés meggyalázó, mert a bírónak akár magánéletére, akár birói működésre vonatkozó kifogástalan magatartását és eljárását vonja kétségbe, mit büntetlenül hagyni nem lehet. A kérdés, a valódiság bizonyításának elrendelése és foganatosítása s az ebből elfogadott tények megállapítása után csak az lehet, hogy <a vádbeli kifejezéseket a vádlott alap nélkül használta-e a sértettel szemben. A kir. tábla tényül elfogadta, hogy a sértett 6—8 évvel azelőtt egy vasúti kocsiban, 1907-ben pedig K—n egy korcsmahelyiségben, szerencsejáték játszásában részt vett, hogy kártyajátszás közben a játékosoktól úgynevezett gibiezpénzeket fogadott el, sőt ilyeneket kért, a nyereményből egyes esetben maga is kivett gibiezpénzeket, amelyhez a játékosok nyiltian vagy hallgatag, előre vagy utóbb minden esetben hozzájárultak, de a sértett is adott gibiezpénzeket azoknak, akik részéről ő is ebben részesült. Maga a kir. tábla sem tartja ezt az eljárást a „jobb izlés" szempontjából kifogástalan eljárásnak, de ezen tényt nem tartja olyannak, mely feljogosította volna a vádlottat arra, hogy a vádbeli kifejezésekkel illesse a sértettet, nem pedig azért, mert igaz ugyan, hogy a sértett ferblizett és ha esetleg a Kbtk. 87. §-ába ütköznék is cselekménye, semmiképpen sem olyan cselekmény, amely a birót tiszteletre és becsülésre méltatlanná tenné, aminthogy a rendőri kihágások egy jelentékeny része nem is ilyen jellegű. A gibiezpénzek elfogadása, kivétele és kérése pedig azért nem os-