Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

156 Bűnvádi perrendtartás. 326. §. 3. p.; 385. §. 1. c) p. 308. A czikknek bevezető részeért az I. rendű vádlott, az utóiratért pedig a II. rendű vádlott vállalta a szerzőséget. A sértett közhivatalnokok a kir. ügyésznek a felhatalmazást csak a bevezető részben foglalt rágalmazásra nézve adták meg. Minthogy az esküdtekhez intézett főkérdések a vádiratra való utalással tétettek fel az esküdtekhez s az esküdtek ennek megfelelően határoztak, a kir. Curia a II. rendű vádlottat az esküdtbíróság Ítéletének a Bp. 385. §. 1. c) pontja alapján való megsemmisítése mellett a Bp. 326. §. 3. pontja szerint felmentette. C: Sz. G. II. r. vádlott a törvény megsértésével ítéltetvén el, ezt a királyi Curia a vádlott javára hivatalból vette figyelembe. F. S. Temes vármegye alispánja, Gy. I. főszolgabiró és R. F. nagytopolyai körjegyző arra adtak felhatalmazást a kir. ügyésznek, hogy az Aradon megjelenő „Poporul Román" czimü politikai lap 1912. évi június hó 1-ső napján kiadott 23-ik számában „Administratia magiare" czimü czikkben foglalt ama tényállítás miatt, hogy a sértettek a bérlő által meg lettek vesztegetve, a vád képviseletét vállalja el s a bűnvádi eljárást indítsa meg. A czikknek azért a tartalmáért a szerzőséget elvállalta K. D. vádlott, a bevezető részeért s utóiratáért pedig Sz. Gz. vádlott, amely részben azonban ez a tényállítás benne nem foglaltatik, hanem általános kifakadások általában a közigazgatás ellen. A kir. ügyész a vádiratban kiemeli, hogy a hírlapi közleménynek azt a részét, mely a kérdéses levélnek felel meg s amelyben a panasz tárgyává tett tényállítás foglaltatik, K. D., a czikkhez pedig a magyarázatot Sz. Gz. irta. Minthogy pedig a vádirat ellen kifogás nem adatott be — az esküdtekhez intézett főkérdések a vádiratra való utalással tétettek fel az esküdtekhez s az esküdtek ennek megfelelően határoztak, vagyis kimondották, hogy Sz. Gz. vádlott a rágalmazás vétségét a vádiratban foglalt s az általa megirt és közzétett tényállításokkal követte el. Tekintve azonban, hogy a Sz. Cz. által irott s vád tárgyává tett részben az a tényállítás, hogy a sértetteket a bérlő megvesztegette, belefoglalva nincsen: kétségtelen, hogy a sértettek arra, hogy a Sz. Gz. által irt czikkben foglaltak miatt a kir. ügyész a vádat képviselje, felhatalmazást nem adtak s igy azt a részt a vád tárgyává nem lehet tenni. Ennélfogva a törvény megsértésével hozatott meg erre vonatkozóan az esküdtbíróság Ítélete; s minthogy a jelen esetben ezen törvénysértés hivatalból volt észlelendő — a rendelkező rész értelmében kellett határozni s az esküdtbíróság ítélet megsemmisítésével felmentő ítéletet kimondani.