Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

130 Büntetőnovella. azokat a tényeket, melyekből az önérdekből való elkövetettségre jogi következtetés vonható. Minthogy ily tények kifejtve nem lettek és több mint két évvel a cselekmény elkövetése után a vonatkozó tények felderítése nem várható, a Curia vádlottat felmentette. 43., 45. és 46. §§. 273. Az üzletszerűség mellett együttesen az anyagi bűnhalmazat is meg nem állapitható. Az „üzletszerűség" valamely állandóbb, következetes magatartás czélzatát és ennek a körülményekhez képest többkevesebb vagy akár csak egy esetre terjedő megvalósítását egészben felölelvén, a törvényben kimondott ez a minősités az itélet hozásáig elkövetett hasonnemü cselekményeket mind átfogja és egységes cselekménynyé foglalja össze. (C. 1912 november 5. 7424/912. sz. a. I. Bt.) Curia 1877/1911. sz.: Az üzletszerűség az itélet hozataláig elkövetett hasonló nemű cselekményeket egy összefoglalt cselekménynyé teszi; nem lehet szó halmazatról. (Gr. XVIII. 401. 1.; BDtár V. 73. 1.) — Curia 3488/1911. sz.: Üzletszerűség akkor forog fenn, ha a tettes a bűnös tevékenységet folytonossá vagy azt ismételten gyakorolva, keresetforrássá teszi. (BDtár V. 142. 1.) — Curia 178/910. sz.: Az üzletszerűség megállapításához nem kell egyéb, minthogy a tettes eljárásából, cselekményei elkövetésének módjából kitűnjék a tervszerű ismétlési szándék és nyerészkedési czélzat; de nem kellék az a körülmény, hogy a bűnösség a tettes életfentartási eszközét vagy állandó keresetforrását nyújtsa. Uj Dtár VIII. 626. 1. BDtár IV. 58. 1.) V. ö. még üzletszerűség a lopásnál C. 1872/911. és C. 2040/911. (Gr. XVIII. 402. 1.) Lásd még az ezután közölt eseteket. 274. Kerítésnél a cselekmény többszöri ismétlése és a vagyoni haszon szerzésére irányított tervszerű eljárás az üzletszerűséget megállapítja. (C. 1913 márczius 27-én, 2211. sz.) Lásd az előző esetet és joggyakorlatát. 275. Az üzletszerűség, helyes fogalma szerint, már önmagában hasonnemü cselekmények folytatólagos elkövetésére s ily módon való nyerészkedésre szolgáló állandóbb elhatározást, valamint ennek kisebbnagyobb mértékben való fokozatos megvalósitását feltételezi, s a törvényben ehhez fűzött magasabb büntetési tétel, csak erre az üzletszerűséget megállapító elhatározásnak és cselekményeknek összességére szabottnak érthető. — A Bn. 46. §-ának második bekezdése alapján szabatott ki a büntetés, mikor az üzletszerű kerítés esetében a sértettek közt kettő volt 20 éven alul álló életkorban. (C. 1913 január 8. 83/913. sz. a. I. Bt.) . . , Lásd az előző két esetet. .