Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

Btk. 463. §. 121 házban szabatott ki, mindazonáltal az elévülési idő a törvényben meg­határozott büntetési tétel (öt évtől tiz évig terjedhető fegyházbünte­tés), nem pedig az ítéletben kiszabott büntetés tartama szerint számí­tandó. C: A kir. tábla tény ül megállapította, hogy a vádlott a ma­gyar királyi államvasutak m.-i állomásánál mint pénztáros az árufeladási és fizetési pénztárt kezelte, a pénztári és pénzbeszál­litási naplókat vezette és a hivatalánál fogva kezelésére bízott pénzekből 44.442 K 49 fillért eltulajdonított, s minthogy a vádlott­nak ahhoz joga nem volt, hogy azzal a pénzzel, mint sajátjával rendelkezzék, nem foroghat fenn semmi kétség arra nézve, hogy az eltulajdonítás jogtalan volt. Az sem lehet vitás, hegy a magyar kir. államvasutak alkal­mazottjai a büntetőjog alkalmazása szempontjából közhivatalno­koknak tekintendők, minélfogva a vádlott az eltulajdonítást ebben a közhivatalnoki minőségében követte el s oly pénzt sikkasztott el, mely hivatalánál fogva jutott kezéhez. A vádlottnak ez a cselekménye tehát a Btk. 462. §-ában meg­határozott hivatali sikkasztás bűntettének tényálladékát kimeríti. Ezek megállapítása után eldöntendő jogkérdés az, vájjon a vádlott cselekménye csupán a Btk. 462. §-ába ütköző és ezen tör­vényszakasz szerint büntetendő egyszerű hivatali sikkasztás, avagy ezzel kapcsolatban az egyes tóteleknek a pénztári és pénz­beszállítási naplókba való hamis bevezetésével összefoglalt, a Btk. 463. §-ában meghatározott és ezen törvényszakasz szerint bünte­tendő hivatali sikkasztás bűntettének minősitendő-e? Ezt a jogkérdést a kir. Curi akként döntötte el, hogy az utóbbi minősítést állapította meg. Ugyanis a pénztári és pénzbe­szállitási naplók nem csupán a vádlott tájékozására szolgáló jegy­zékeknek tekintendők, hanem azok hivatalos pénztárkezelési ok­iratok. A pénztári naplóba a vádlott azokat a hamis tételeket ve­zette be, hogy 1906 július 20-án 538 K-t, 1906 július 21-én 82 K 34 fillért és 1906 július 23-án 3370 K-t jutalék czimén kifizetett, a pénzbeszállitási naplóba pedig azokat a hamis tételeket jegyezte be, hogy 1906 július 23-án 6240 K-t és 1906 július 27-én 2050 K-t a magyar királyi államvasutak k—i üzletvezetőségének gyűjtő­pénztárába beszállított. Ezek a bevezetett tételek hamisak azért, mórt a vádlott a részletezett pénzösszegeket ki nem fizette, illetve a gyüjtőpénztárba be nem szállította, hanem külföldre szökésekor magával vitte és saját javára felhasználta. A védelemnek az az érvelése, hogy a jutalék czimén kifize­tetteknek feltüntetett összegekre nézve a vádlott utalványokat ka­pott, hogy a bevezetéseket ezen utalványok alapján eszközölte s hogy ezen, valamint a gyüjtőpénztárba beszállitottakként bejegy­zett pénzösszegek a bevezetés idején tényleg meg voltak, nem fo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom