Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

Btk. 463. §. 121 házban szabatott ki, mindazonáltal az elévülési idő a törvényben meghatározott büntetési tétel (öt évtől tiz évig terjedhető fegyházbüntetés), nem pedig az ítéletben kiszabott büntetés tartama szerint számítandó. C: A kir. tábla tény ül megállapította, hogy a vádlott a magyar királyi államvasutak m.-i állomásánál mint pénztáros az árufeladási és fizetési pénztárt kezelte, a pénztári és pénzbeszállitási naplókat vezette és a hivatalánál fogva kezelésére bízott pénzekből 44.442 K 49 fillért eltulajdonított, s minthogy a vádlottnak ahhoz joga nem volt, hogy azzal a pénzzel, mint sajátjával rendelkezzék, nem foroghat fenn semmi kétség arra nézve, hogy az eltulajdonítás jogtalan volt. Az sem lehet vitás, hegy a magyar kir. államvasutak alkalmazottjai a büntetőjog alkalmazása szempontjából közhivatalnokoknak tekintendők, minélfogva a vádlott az eltulajdonítást ebben a közhivatalnoki minőségében követte el s oly pénzt sikkasztott el, mely hivatalánál fogva jutott kezéhez. A vádlottnak ez a cselekménye tehát a Btk. 462. §-ában meghatározott hivatali sikkasztás bűntettének tényálladékát kimeríti. Ezek megállapítása után eldöntendő jogkérdés az, vájjon a vádlott cselekménye csupán a Btk. 462. §-ába ütköző és ezen törvényszakasz szerint büntetendő egyszerű hivatali sikkasztás, avagy ezzel kapcsolatban az egyes tóteleknek a pénztári és pénzbeszállítási naplókba való hamis bevezetésével összefoglalt, a Btk. 463. §-ában meghatározott és ezen törvényszakasz szerint büntetendő hivatali sikkasztás bűntettének minősitendő-e? Ezt a jogkérdést a kir. Curi akként döntötte el, hogy az utóbbi minősítést állapította meg. Ugyanis a pénztári és pénzbeszállitási naplók nem csupán a vádlott tájékozására szolgáló jegyzékeknek tekintendők, hanem azok hivatalos pénztárkezelési okiratok. A pénztári naplóba a vádlott azokat a hamis tételeket vezette be, hogy 1906 július 20-án 538 K-t, 1906 július 21-én 82 K 34 fillért és 1906 július 23-án 3370 K-t jutalék czimén kifizetett, a pénzbeszállitási naplóba pedig azokat a hamis tételeket jegyezte be, hogy 1906 július 23-án 6240 K-t és 1906 július 27-én 2050 K-t a magyar királyi államvasutak k—i üzletvezetőségének gyűjtőpénztárába beszállított. Ezek a bevezetett tételek hamisak azért, mórt a vádlott a részletezett pénzösszegeket ki nem fizette, illetve a gyüjtőpénztárba be nem szállította, hanem külföldre szökésekor magával vitte és saját javára felhasználta. A védelemnek az az érvelése, hogy a jutalék czimén kifizetetteknek feltüntetett összegekre nézve a vádlott utalványokat kapott, hogy a bevezetéseket ezen utalványok alapján eszközölte s hogy ezen, valamint a gyüjtőpénztárba beszállitottakként bejegyzett pénzösszegek a bevezetés idején tényleg meg voltak, nem fo-