Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XIV kötet. (Budapest, 1913)

248 Büntetőjog Bn. 15. §. 406. A Curia a jogegység érdekében használt perorvoslat folytán a 12-ik életévét meg nem haladott vádlottra nézve a fogházat rendelő határozatot hatályon kívül helyezi és vádlottnak javítóintézetbe leendő elhelyezése iránt intézkedett. (G. 1912. évi február hó 27-én 1410. sz.) Ügyész nem élhet semmiségi panaszszal, hogy a felmentett vádlottra javitó nevelés rendellessék. C. 377/911. (Gr. XVIII. 401. 1.) Javitó nevelés elrendelése ellen semmiségi panasz a Bp. 385. §. 2. pontja alapján használható. C. 3389/910. (Gr. XVII. 451. 1.) Ellenkező: G. 4108/910. (Bit. LX. 183. 1.) Felmentő Ítéletben történt .javitó nevelés elrendelése ellen semmiségi panasznak nincs helye. C. 6421/910. (Gr. XVII. 481. 1.) 407. Fiatalkorú vádlott értelmi és erkölcsi fejlettségének megállapítása jogkérdés, melyet a Curia dönt el. Az erre vonatkozó tényeket az alsóbiróság köteles megállapítani. Megsemmisítés és ujabb eljárás rendelése ennek elmulasztása miatt. (C. 1912. június 18. 4570. sz. (Állandó gyakorlat.) Megsemmisíttetett az esküdtbirósági ítélet s az ezt megelőző főtárgyalás, mert a büntethetőséghez szükséges erkölcsi és értelmi fejlettség foka nem az uj jogszabályok alapján állapíttatott meg. C. 863/910. (Uj Dtár VIII. 171. 1.; Gr. XVII. 479. 1.) 408. A Curia a BP. 385. §-a 2. pontjára alapitottnak tekintette és elfogadta azt a seinmiségi panaszt, melyet vádlott azért jelentett be, mert a fogházbüntetésen felül javitóbüntetésre is ítéltetett. (BN. 28. §.) (C. 1912. január 16. 300/912. sz. a. I. Bt.) A BN. 28. §-a alapján alkalmazható javitó nevelés elrendelése miatt semmiségi panasz nem használható. C. 345/911. (Gr. XVIII. 399. 1.; BDtár uj f., V. k. 47. sz.) Lásd még fentebb a 15. §-nál közölt C. 1410/912. sz. határozatot s az itt felhívott joggyakorlatot. 409. A maga számára való megszerzése a nőnek nem büntethető még abban az esetben sem, ha a megszerzésre keritőt birt reá az illető. Ugyanis a BN. 43. §-ának rendelkezése szerint a kerítés fogalma minden esetben a nőnek a más részére való megszerzését vagy megszerzésére való törekvését feltételezi; midőn tehát valaki Bn. 28. §.