Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XIV kötet. (Budapest, 1913)

Blk. 263., 266. §. 225 368. A Btk. 261. §-ában körüíirí becsületsértés tárgya éppúgy egyes természetes személy, mint különböző egyéneknek testületet alkotó többsége lehet A becsület a személyiségtől nem lévén elválasztható, több személy becsületének, habár ugyanazon tettel való megtámadása esetén, az eredmény és a jogsértés többségénél fogva, több önálló büntetendő cselekmény létesül. A testület ellen intézett sértést tartalmazó támadás az azt képező egyes természetes személyeket csak annyiban érinti, amennyiben annak a kollektív egységnek tagjai és amennyiben a sértés azoknak ebbeli minőségére vonatkozik. De ha a sértő támadás az egyes természetes személyt nem mint a testület tagját, hanem ebbeli minőségére való tekintet nélkül, mint magánegyént éri, ebben az esetben attól azt a jogosultságát, hogy a személyiségével elválaszthatatlan kapcsolatban álló becsületének megsértése miaít a megtorló intézkedéseket saját személyében megtehesse, megtagadni nem lehet s ily esetben a vádlói fellépésre nem a testület, hanem csak az egyes személy tekintendő jogosultnak. Nem tesz e részben különbséget, hogy a sértés a testület ellen elkövetettél egyidejűleg, vagy attól különállva, más alkalommal történt. — (Határozat a jogegység érdekében.) (C. 1912. május 1. 3131/1912. sz. a. I. Bt.) Btk. 263. §. 5. p. 389. Tudakozó intézet által adott informáczióban foglalt tények alapján rágalmazás miatt tett feljelentés esetén a tudakozó intézet tulajdonosa állításainak valódiságát bebizonyíthatja. (C. 1912. márczius 19. 1995. sz.) Blk. 266. §. 370. Akinek feljelentésére a fegyelmi ügy folyamatba tétetett, az nem ügyfél és nem veheti igénybe a B. T. K. 266. §-ában biztosított mentességet. C: Annak az állítása, hogy a hivatalfőnök alárendeltjének szerelmi ajánlatot tesz és ennek meg nem hallgatása miatt alárendeltjét boszuból feljelenti, az illető hivatalfőnököt, kiről ez állíttatik, nemcsak a közmegvetésnek teszi ki, de alkalmas arra is, hogy ellenében a fegyelmi eljárás megindittassék, mivel ez által az illető liivatalfőnöki állását alárendeltjei erkölcsi tisztaságának megrontására használja fel és főleg mert a boszu a közfelfogás szerint egyrészt a becsület kisebbítését eredményező aljas indulat, másrészt beleütközik a hivatalfőnöki pártatlanság és tárgyilagosság kötelességébe: a Curia a jogegység tárgyában hozott és a büntetőjogi határozatok tárgyában 41., 42. és 43. számú határozataiban már ismételve kimondotta, az „ügyfél" elnevezés alatt csak az olyan felek érthetők, a kik a köztük vitás valamely oly jogi igény eldönDüntvénytár. 1912. 15