Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VI kötet. (Budapest, 1912)

Sommás elj. 6—8. §. 21 és kir. katonai kincstár jogi képviselete dolgában a közös hadügyi igazgatás körében 1868. évi november havának 1. napja óta szokásos (v. ö. 1874. évi november hó 12-én 26.591. és 1889. évi július hó 19-én 20.277. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet) vagy mint azt a budapesti nemzeti szinház és a budapesti m. kir. operaház jogi képviseletének példája is tanusitja (v. ö. a m. kir. operaház vezetése és igazgatása tárgyában a m. kir. belügyminiszter által 1895. évi márczius hó 22-én 23.138. eln. szám alatt jóváhagyott szabályrendelet 7. és 24. §§.) Az első sorban megoldandó kérdés tehát ebben a jogvitában is az, vájjon van-e olyan hatályos különös jogszabály, amely a m. kir. állami gyermekmenhely jogi képviseletét is a m. kir. jogügyi igazgatóság hatásköréből kivonja és amely azt a most felperesként föllépő m. kir. állami gyermekmenhelyre bizza? Kétségtelen, hogy az 1901: VIII. t.-czikkel megalkotott és az eme törvény, valamint az 1901: XXI. t.-cz. alapján működő állami gyermekmenhelyek állami intézmények, amelyeket az állam tart fönn és amelynek vagyona az állam vagyonának egyik alkotó része. A fentidézett 1883. évi szolgálati utasításban foglalt általános jogszabály értelmében tehát e menhelyeknek a királyi biróságok előtti képviselete a m. kir. jogügyi igazgatóságot illetné meg. Ezzel az általános jogszabálylyal szemben áll azonban az a tény, hogy az elhagyott gyermekek védelméről szóló szabályzat, amelyet az 1901: VIII. i-cz. 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján az 1903. évi június hó 24. napján 1. szám alatt kibocsátott belügyminiszteri rendelet tartalmaz, az állami gyermekmenhelyeknek bizonyos önálló, a többi állami intézetétől lényegesen eltérő szervezetet teremtett. Ennek inditó oka és egyben czélja is bizonyára az volt, hogy a menhelyek a reájuk bizott rendkívüli nagyjelentőségű állami és társadalmi feladatokat e feladatok sajátos jellegének és a mindennani élet folyton változó szükségének mesrfelelő gyorsasággal és önállósággal láthassák el és hogy a maguk hatáskörében közvetlenül tehessenek meg minden olyan intézkedést, amely mind a szóban forgó állami és társadalmi érdekek, mind pedig a gondozásukra bizott gyermekek érdekeinek megóvására kívánatosnak látszik. Ezért ad a szóban forgó szabályzat kivételesen nacv hatáskört a menhely igazgató főorvosának, aki a menhely vezetője és személyzetének főnöke. Ő képviseli a menhelyet a hatóságokkal, egyesületekkel, intézetekkel és magánosokkal szemben, ugyanő a gyermekek tartásdíja dolgában önállóan egyezséget köthet a tartásra köteles személylyel az iránt, hogy a menhelyben elhelyezett gyermek tartása fejében, a menhely pénztárának a tartásra kötelezett mennyit fog fizetni, ami nyilvánvalóan az állami vagyont közvetlenül érdeklő és más állami intézetek vezetőit meg nem il-