Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VI kötet. (Budapest, 1912)
22 Sommás elj. 6—8. §. lető, de a fönn jelzett czélzatból folyó jogosultság. Hasonlóképpen kivételes jogosultságot, ad a szabályzat is az igazgató-főorvosnak, mikor azt engedi meg neki, sőt bizonyos esetekben kötelességévé is teszi, hogy a gyermek elhagyatottnak nyilvánitása tárgvában hozott árvaszéki véghatározatot felebbezze. Tekintve azonban, hogy a gyermekvédelmi szabályzat 14, §-ának 2. pontja az igazgató-főorvosra bizott képviselet dolgában, nem fejezi ki elég világosan és határozottan azt is, hogy ő a kir. biróságok előtt az állami gyermekmenhelyet, tehát állami intézetet és állami vagyont érdeklő peres és nem peres ügyekben a gyermekmenhely nevében felperes, illetve ügyfél gyanánt felléphessen és hogy képviseletével, a fönnidézett példák hasonlóságára, magánügyvédet is megbízhasson, tekintve továbbá azt is, hogy a m. kir. jogügyi igazgatóság szervezetét szabályozó fönnidézett 1883. évi szolgálati utasitás 2. §-a értelmében a kir. pénzügyminiszter illetékes a döntésre akkor, amikor egyes esetekben kétség támad az iránt, vájjon valamely ügy a kir. jogügyek igazgatóságához tartozik-e vagy sem? Tekintve, hogy ennek a kérdésnek ezen az uton eldöntése előtt a felperes törvényes képviseletének kérdéséről határozat nem hozható: a mai tárgyalásnak elhalasztásával a felebbezési biróságot a végzés rendelkezéséhez képest utasítani kellett, hogy a felperes törvényes képviseletének kérdését tisztázza, nevezetesen, hogy a S. E. 63. §-ában foglalt rendelkezé-s joghasonlóságánál fogva, a szóban forgó kérdés eldöntése végett közvetetlenül a kir. pénzügvminiszterhez forduljon. (1910. május 3. G. 82/910. sz.) Az 1910 nov. 15-én G. 183. sz. határozatában a Curia a menhely magánjogi kereshetőségi jogát is megállapítja. Az árvaszék nem önállóan perbevonható alanya valamely vagyonnak, vagyis nem jogi személy, hanem a törvényhatóságnak egyik szerve és tehát nem az árvaszék, vagy annak elnöke, hanem a törvényhatóság lehet csak hivatva peres félként fellépni biróságok előtt oly ügyekben, amelyekben gyámpénztári követelés érvényesítéséről, vagy a gyámpénztárból követelt igényekről van szó. — A gyámpénztárból felvett kölcsön behajtására irányuló perben a fővárosi központi pénztár gyámpénztári minőscgé'ben sem léphet fel jogi személyiség hiányában peres félként, a gyámpénztár érdekeinek perben képviseletére pedig sem az árvaszék, — amely szintén nem önálló, perképes jogi személy — sem ennek elnöke, hanem a törvényhatóság erre jogositott közege van hivatva. C. felülvizsgálati tanácsa: A fenforgó esetben a fővárosi gyámpénztárból kölcsön felvett követelés behajtása tárgyában a Budapest székesfőváros központi pénztára, mint gyámpénztár
