Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. V. kötet. (Budapest, 1911)

1881. LIX. t.-cz. 4. §. 77 L. I. utóbb a kérdéses bejáróra kaput tétetett; azonban a R. L. által indított sommás visszahelyezési perben a kapu eltávolítására köteleztetett, mert az alperes használati joga már bírói határozaton nyugszik. Ez előzmények után adta be L. I. a kir. járásbírósághoz R. L., Tiszakürt községe, M. S. és néhai L. S. ismeretlen örökösei ellen keresetét, a melyben annak Ítéleti kimondását kérte, hogy a peres 40 négyszögöl területű bejáró úthoz, mint a tiszakürti 1516 számú telekjegyzőkönyvben A—1. r. 90. helyrajzi szám alatt felvett belteleknek az alkatrészéhez és az azzal ugyanazonosnak helyszíniéit területhez való kizárólagos és korlátlan tulajdoni joga megállapíttatik, hogy ez a terület községi utat és községi tulajdont nem képez és hogy R. L. jogtalanul gyakorolt szolgalmi joga megszüntettetik és ő 200 forint kártérítésnek s járulékainak megfizetésére köteleztetik. A kir. járásbíróság ítéletével a felperes kizárólagos tulajdoni jogát a peres bejáró útra megítélte, R. L.-t pedig a használati szolgalmi jog iránti viszontkeresetével elutasította. A kir. járásbíróság ítéletét a kir. törvényszék felebbezési tanácsa feloldotta s az eljárást megszüntette, mert a csatolt periratok adataiból nyilvánvaló, hogy a kérdéses terület, a melynek tulajdonjogát a felperes megítéltetni kéri, jogerős közigazgatási határozatokkal közutnak nyilváníttatott, az 1890. évi I. t.-cz. rendelkezései szerint pedig a közutak feletti intézkedés és felügyelet nem a polgári perutra, hanem közigazgatási hatóság elé tartozik. Mint az előadott tényállásból kitűnik, a felperes keresetét ingatlan tulajdonjoga iránt indította a község ellen, a mely a felperes által tulajdonának állított területet közutnak vitatja s R. L. ellen, aki azon szolgalmi jogot kiván gyakorolni. Ez a kereset tehát tisztán magánjog érvényesítésére irányul és így annak megbirálása bírói útra tartoznék még abban az esetben is, ha a vitás terület akár mint eredetileg köztulajdon, akár mint kisajátítás utján szerzett terület, a közúthoz tartozónak bizonyulna; mert a felperes tulajdonjogát kizáró ezen körülmény megvitatása és bizonyítása a per érdemére tartozván, ez a hatáskör eldöntésére befolyással nem bir, s minthogy e szerint az eljárásnak a L. I. kizárólagos tulajdonjoga és a fentebb kiemelteken kivül esetleg R. L., illetőleg a község többi lakosai szolgalmi joga a tárgya, ezeknek a tisztán magánjogi igényeknek a megbirálása nem a közigazgatási hatóság, hanem a járásbíróság hatáskörébe tartozik. (1901 február 27-én 7900/1900. I. M. sz.; 1901. évi 7499/IV. a. R. M.; 1901. évi 5063. I. K. M. sz. a.) Uton levő hidnak önhatalmú szétrombolása miatt indított ügyben az eljárás közigazgatási útra tartozik.