Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. V. kötet. (Budapest, 1911)

74 1881. LIX. t.-cz. 4. §. Magántulajdonban nem álló és a szabad közlekedésnek szolgáló ut használatát gátló akadály elhárítására irányuló kérelem megbirálása a közhasználatban álló uton a szabad közlekedés biztosítására hivatott közigazgatási hatóságnak a hatáskörébe tartozik. A kir. ministerium: M. Pál, F. Pál, K. Pál és K. György tótkomlósi földművesek az orosházai járás főszolgabirájához beadott panaszukban azt adták elő, hogy B. Pál a község és az aradi ut között elvezető gyalogutat, amely hajdanában a földesúr és a jobbágyok földjei között mesgye volt, az 1857. évben pedig, mikor a jobbágyi járandóságot kiosztották, szabad közlekedésnek fennhagyatott, az 1901. év tavaszán keritéssel elzárta s ezzel őket annak az útnak addig háboritatlan használatában megakadályozta, kérték ennélfogva az alperesek a kerítés eltávolítására és az ut használatának megengedésére kötelezését. A főszolgabiró 1901. évi augusztus hó 30-án 4640. sz. a. kelt határozatával illetéktelennek jelentette ki magát a panasz megbirálására, mert a megnyittatni kért gyalogút az 1890: I. t.-cz. alapján megállapított úthálózatban nincs felvéve s igy nem közút, az, mint csak gyalogközlekedésre alkalmas mesgye, az 1894: XII. t.-cz. rendelkezése alá eső közös mezei dűlőnek sem tekinthető s a község jelentése szerint nem is mezei közös diilőut. A panaszosok, illetőleg M. Pál, K. János és K. Mária ezután 1901. évi október hó 26-án az orosházai kir. járásbírósághoz 1901 Sp. II. 182/1. sz. a. sommás keresetet adtak be, melyben a főszolgabirónál előadott kérelmet ismételték, az alperes pergátló kifogásának előterjesztése után azonban keresetüket azzal egészítették ki, hogy K. Jánosnak és K. Máriának szolgalmi joguk is van a szóban lévő ut használatához. A kir. járásbíróság az alperes pergátló kifogásának helyt adva, a „felpereseket keresetükkel hatáskör hiányában elutasította, mert az 1890. évi I. t.-cz. 36. és következő §-ai értelmében valamely terület közúti minőségének megállapítása és annak elrendelése is, hogy a harmadik személyek által elfoglalt ut a közhasználatnak átadassék, a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik." . \ E szerint, minthogy F. Pál, K. Pál és K. György a birói útra nem léptek, K. János és K. Mária pedig a közigazgatási uton nem éltek panaszszal, a hatásköri összeütközés csakis M. Pál keresetére nézve merült fel az orosházai kir. járásbíróság és Békés vármegye orosházai járásának főszolgabírója között, mely összeütközés elintézéseképen a közigazgatási hatóság hatáskörét kellett megállapítani, mert a szóban lévő ut, mint a tényállásból kitűnik, nem áll magántulajdonban és M. Pál annak megnyitása iránti kérelmével nem magánjogot kiván érvényesíteni, hanem a szabad közlekedésnek szolgáló ut használatát gátló akadály elhárítását kívánja, kérelmének megbirálása tehát