Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. V. kötet. (Budapest, 1911)

62 1881. LIX. t.-cz. 4. §. sére, hanem az ügy érdemére tartozik. (1902. évi november 28-án. 1902. évi 33.575. I. M. 1902. évi 107.071 V. c. M. sz. a.) Az élelmezés a cselédbér kiegészítő része és az annak ellenértéke, ként a szolgálatból elbocsátás alapján a szolgálatban nem töltött időre követelt összeg nem lévén kártérítési/ hanem cselédbérkövetelés, az annak megitélése iránt előterjesztett kereset megbirálása közigazgatási ntra tartozik. A kir. minisztérium: Kiskorú M. A. azt a panaszt tette, hogy A. Traján neki 60 korona cselédbérrel adósa. A panaszolt beismervén azt, hogy a panaszos, akit 1901. évi január hó 7-étől 1902. évi január hó 7-éig terjedő időtartamra fogadott fel, 1901. évi október hó 30-áig állott szolgálatában, az erre az időre járó 37 korona 20 fillért hajlandó kifizetni, azonban a panaszos még a szolgálatban nem töltött időre járó élelmezés ellenértéke fejében 24 koronát és a természetbeni járandóság fejében a panaszosétól eltérő értékelést kivánt. Hatásköri összeütközés esete merülvén fel, melynek elintézéséül a közigazgatási hatóság hatáskörébe kellett az eljárást utasitani, mert az élelmezés, amelynek ellenértékét a felperes követeli, a cselédbérnek kiegészítő része és mert annak a kérdésnek megbirálásában, hogy az 1876: XIII. t.-cz. 56. és 57. §-ai alapján a cseléd a hátralevő időre a bért, tartást és ruhát követelheti-e, nem jön tekintetbe, hogy a gazda az elbocsátással vagy a cseléd a szolgálat elhagyásával okozott-e kárt vagy nem. A felperes követelése tehát nem kártérítési követelés, amely az 1876: XIII. t.-cz. 119. §-a értelmében birói útra tartoznék, hanem cselédbérkövetelés, amely a 115. §. rendelkezésénél fogva a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Annak a kérdésnek elbirálása pedig, hogy a gazda a cselédet elbocsátotta-e avagy a cseléd a gazdát elhagyta-e s hogy ennek folytán a cseléd az élelmezést az 1876: XIII. t.-cz. 56. vagy 57. §-ai értelmében jogosan követelheti-e vagy nem, az ügy érdemére tartozik. (1902 május 7-én 1902. évi 14.050. I. M. sz. a.) A követelés jogi minősitésében nem a fél részéről használt elnevezés, hanem a követelés jogi természete irányadó. Teljesített szolgálat ellenszolgáltatása fejében cselédszerződés alapján követelt bér nem kártérítési követelés és közigazgatási útra tartozik. A bér összegének határozott kikötése a cselédszerződésnek nem lényeges alkatrésze, annak hiánya tehát a szerződésnek cselédszerződési természetén nem változtat.