Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. V. kötet. (Budapest, 1911)

1881. LIX. t.-cz. 4. §. 63 A kir. minisztérium: W. Péter azt adta elő, hogy ö mint cseléd szegődött be G. Jánoshoz, de rendes évi bér részére kikötve nem volt, hanem abban állapodtak meg, mint sógorok egymással, hogy G.János neki olyan bért fog adni, amilyen bért felnőtt férficselédnek adni szokás, ha pedig addig marad G. Jánosnál, amig a katonasor alól kikerül, G. János azt igérte neki, hogy szolgálata bére fejében lovat és kocsit fog részére venni. Minthogy pedig két évig volt G. János szolgálatában, kérte, hogy évi szolgálata dijául részére megfelelő kártéritési összeg állapittassék meg és pedig évenkint 100 korona készpénz és 10 pozsonyi mérő buza. Hatásköri összeütközés támadván, amelynek elintézéseképen a közigazgatási hatóság hatáskörét kellett megállapítani; mert a követelés jogi minősitésében nem a fél részéről használt elnevezés, hanem a követelés jogi természete az irányadó, minthogy pedig a felperes a létrejöttnek állított cselédszerződés alapján a teljesitett szolgálatok ellenszolgáltatása fejében bérét követeli, követelése nem kártéritési, hanem cselédbéri követelés; mert továbbá az 1876: XIII. t.-cz. 26. §-a a cselédbérnek határozott kikötése hiányában a cselédet megillető ellenszolgáltatás mértékét meghatározván a bér összegének határozott kikötése a cselédszerződésnek nem lényeges alkatrésze, annak hiánya tehát a szerződésnek cselédszerződési természetén nem változtat. Az 1876: XIII. t.-cz. 119. §-ának kivételes esete tehát nem forogván fenn, a követelés megbirálása az 1876: XIII. t.-cz. 115. §-a értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (1902 szeptember 13-án 1902. évi 27.846. I. M. sz. a.) A szolgálati szerződésnek időelőtti felbontása esetére kikötött összeg iránt inditott ügyben az eljárás birói útra tartozik. A kir. minisztérium: A. R. Zsigmond állami faiskola-kezelő és G. Mihály kerti munkás között 1895. évi január 1-én létrejött szolgálati szerződésnek 4-ik pontjában kiköttetett, hogy G. Mihály azon esetre, ha a szerződést a szerződési idő letelte, vagyis egy év leforgása előtt felbontaná, 50 frtot tartozik fizetni. Minthogy az 1876: XIII. t.-cz. 57. §-a értelmében a cseléd, ki szolgálatát a szerződési idő letelte előtt jogtalanul elhagyja, a gazdának okozott kár megtéritésére kötelezendő, minthogy továbbá a fennforgó esetben a szerződésnek időelőtti felbontás esetére kikötött 50 frtnyi összeg a törvénynél fogva követelhető kártérítésnek helyébe lép és igy a kártérítés jogi természetével bír: ennélfogva az ügyben való eljárás nem a közigazgatási hatóság, hanem az 1876: XIII. t.-cz. 119. §-a értelmében a bíróság hatáskörébe tartozik. (1896 július 22-én 1896. évi 40.513. I. M. sz.)