Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. V. kötet. (Budapest, 1911)

1881. LIX. t.-cz. 4. §. nyereség 3%-át kapja; e szerint nem szenvedhet kétséget, hogy az üzleti nyereségben való részeltetése is fizetés gyanánt jelent­kezik, s hogy a közte és alperes czég között fennálló kölcsönös kö­telezettség teljesítésére vonatkozó kérdések az 1884. évi XVII. t.-cz. 176. §. értelmében a felhivott t.-cz. 141. §. rendelkezéséhez képest alakitott ipari hatóság által döntendők el, mely rendelke­zés az idézett t.-cz. 92. §-ánál fogva felperesre is alkalmazandó. (Guria 1897 október 14-én. I. H. 32. sz. a.) Felperesek nem lévén az alperesi részvénytársaságnak segédei vagy kereskedelmi alkalmazottjai, hanem egyének, akik az alperessel önálló vállalatra, nevezetesen meghatározott időn át személyesen tel­jesítendő művészeti működésre szerződtek, az ő működésükért részükre szerződésileg kikötött dij iránti kereset nem tartozik az iparhatósági eljárás alá. (Curia 1898 október 28-án 382. sz. a.) Az iparhatóság békéltető bizottságának határozatával meg nem elégedő félnek csupán az a joga áll fenn, hogy igényét a törvény rendes utján érvényesíthesse, következőleg a polgári per útjára csak a magán­jogi igények iránti határozathozatal van fentartva, azt azonban a pol­gári biróság felülbírálni nincs jogositva, hogy az iparhatóság saját ha­táskörében jogosan járt-e el vagy sem. Az alperesek (kőművesek) felperes kőműves vállalkozót az ipartestület békéltető-bizottsága előtt saját járandóságaik kifize­tése iránt beperelték és ott járandóságaik megitéltettek. Most már a felperes perelte be az alpereseket az iránt, hogy az ipartestület békéltető-bizottságának határozata hatályon kivül helyeztessék. A felebbezési biróság az iparhatóság határozatát hatályon kivül is helyezte, abból az okból, hogy a kérdés, a peres felek viszonyainál fogva, nem tartozik a békéltető-bizottság hatáskörébe. A m. kir. Curia: a felebbezési biróság Ítéletét feloldotta. Indokolás: Anélkül, hogy vita tárgyává tétetnék, vájjon a mennyiben megállapítási keresetnek helye lehetne tartoznék-e fel­peres keresete sommás útra, a felebbezési biróság nyilván téves álláspontra helyezkedett, amidőn felperesnek arra irányzott ke­resetét, hogy az iparhatósági békéltető-bizottság határozata hatá­lyon kivül helyeztessék, megállapítási keresetnek fogadta el, és ekként bírálta meg, mivel itt már nem valamely jogviszony léte­zésének vagy nem létezésének kérdése, hanem az képezi döntés tárgyát, hogy az alperesek által követelésbe vett összeg őket jog­szerűen megilleti-e avagy sem? De tévesen alkalmazta a felebbe­zési biróság az 1884: XVII. t.-cz. 176. §-át is, midőn az abban fog­lalt rendelkezések alapján megengedhetőnek találta, hogy az ipar­hatósági békéltető-bizottság határozata bírói uton abból az okból tétessék hatályon kivül, hogy a vitás kérdés nem tartozik az ipar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom