Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. V. kötet. (Budapest, 1911)

38 1881. LIX. t.-cz. 4. §. hatósági békéltető-bizottság hatáskörébe. Az 1884: XVII. t.-cz. 176. §-a értelmében a békéltető-bizottság határozatával meg nem elégedő félnek jogában áll igényét a törvény rendes utján érvé­nyesíteni. E szerint tehát csak a magánjogi igények iránti határo­zathozatal van fentartva polgári perutra, de arra nem jogositja fel a törvény a polgári bíróságot, hogy az bírálja felül, hogy az iparhatósági határozat hozatalára az illető hatóság saját hatás­körében jogosan járt-e el, vagy nem? Tehát, mint már fentebb is kiemeltetett, döntés tárgyát csak az képezheti, hogy az anyagi jogszabályok szerint alpereseket megilleti-e az általuk keresetbe vett és az iparhatóság által megitélt munkabér. (1899. évi február hó 8-án. I. G. 539/1898. sz. a.) Az ipartörvény 176. §. szerint az iparhatóság határozatával meg nem elégedő fél, a határozat kihirdetésétől számitandó 8 nap alatt, csak a törvény rendes utján indítandó keresettel érvényesítheti igényét. Az elsőfokú iparhatóság minden felehbezés kizárásával határoz­ván, a kereset az elsőfokú iparhatóság határozatának kihirdetésétől számítandó 8 nap alatt adandó he, a hivatkozott törvényhelynek eme rendelkezése jog elenyésztét tartalmazván, az elévüléssel egy tekintet alá nem esik: ennek folytán a megszorító rendelkezés hivatalból figye­lembe veendő és alkalmazandó, mivel a bíróság a törvény értelmében köteles határozni, habár arra nem is hivatkoztak. (Curia 1900 novem­ber 29-én 1378. sz. a.) Hogy a felperes keresetét az iparhatóság határozatának meg­hozatala után nyolcz nap elteltével, az 1884: XVII. t.-cz. 176. §-a elle­nére elkésetten indította, a tárgyaláson nem lévén felhozva, az 1881. évi LIX. t.-cz. 29. §-a szeiint nem vehető figyelembe. (Curia 1900 de­czember 20-án 1003. sz. a. és 1900 deczember 11-én 1402. sz. a.) Az iparossegéd részére a munkaadótól járó és végrehajtás utján lefoglalt segédi járandóságnak, mint követelésnek behajtására a végre­hajtási törvény 124. §-á értelmében kirendelt ügygondnok a követelést első sorban nem a bíróság, hanem az iparhatóság, illetőleg az ipartes­tület békéltető bizottsága előtt tartozik érvényesíteni. (Budapesti tábla 1901 február 7-én G. 282/1900. szám alatt.) Ha a kereskedelmi alkalmazott keresetét nem szolgálati viszony­ból, hanem külön megállapodás és megbízásokból remuneráczióra, anyagmegtakaritásból jutalékra, megtakaritott bérre származtatja, ennek a vitás kérdésnek elbírálása az iparhatóság elbírálása alá nem tartozik- (Curia 1901 július 9-én 580. sz. a.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom