Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. V. kötet. (Budapest, 1911)

18 1881. LIX. t.-cz. 4. §. törvényünk pedig nincsen, mely a magán kegyúri jog keletkezésének közjogi kérdését a polgári biróság hatáskörébe utalná. A hatáskört nem lehet akkép megosztani, hogy midőn a jog érvényesitése a kegyúri viszonyból eredő kötelezettségek teljesítésére, tehát vagyonjogi következményekre irányul, a jogvita a rendes birósági uton, midőn pedig a kegyúri viszonyból eredő jogok igénybevétele, tehát közjogi eredmény czéloztatik, kormányhatósági vagy közigazgatási uton döntendő el, mert a vitás ügy minőségét nem csupán a jogérvényesítés iránya és alakja szerint, hanem főleg a vita tárgyává tett jog megalkotásához szükséges tények jogi természete és a megállapítandó jogviszony tartalma szerint kell meghatározni. És minthogy a magán kegyurasággal járó vagyoni kötelezettségek szoros kapcsolatban állanak a kegyurat megillető, közjogi természetű jogokkal, a kegyúri viszony alapításának kérdését mindkét vonatkozásban egységesen kell eldönteni s nem lehet annak helye, hogy egyrészt a bíróságnak a kötelezettségek szempontjából keletkezett döntése, másrészt ugyancsak a kérdésnek a jogok szempontjából közigazgatási uton történt eldöntése között a kiindulás alapjára visszavezetendő öszszeütközés álljon be. A biróság csak akkor háríthatná el a szóban forgó esetben a kegyúri kötelezettség kérdését, ha döntésének hatálya kiterjedhetne a kegyúri viszony jogi létezésének összes közjogi vonatkozásaira, s ha ily módon praejudiciumot alkothatna a kegy uraságból származó jogok igénybevételére is, melyeknek érvényesitése nyilván a birói hatáskörön kivül esik. Ily hatálya a birói Ítéletnek nincs és nem lehet és ezért a biróság semmi vonatkozásban sem bocsátkozhatik a kegyúri viszony keletkezésének eredeti alapja tekintetében felmerült vita elbírálásába. Igen természetes, hogy az esetre, ha az első eredeti kegyúri viszonynak létrejötte közigazgatási uton megállapítást nyer, közigazgatási uton állapítandó meg az is, hogy a kegyúri jognak ki az alanya. Mert kegyúri viszony létrejötténél meg kell lenni akár a természetes, akár a jogi személynek, aki vagy amely a magán kegyúri jogot megszerezve, a jogoknak gyakorlására és a kötelezettségeknek teljesítésére hivatott. Már pedig nem képzelhető és gyakorlatilag is kivihetetlen a hatáskörök olyan megosztása, hogy egyfelől a közigazgatási útra tartozik annak kimondása, létesült-e valamely egyházzal szemben a kegyuraság, másfelől pedig a polgári biróság Ítélkezzék a felett, hogy az igy megállapított kegyuraságot kit illet meg. Az első eredeti kegyúri viszony létrejöttének megállapítása egyedül hivatott közigazgatási hatóságoknak tehát arra nézve is tárgyi illetékességgel kell birniok, hogy ily esetekben a jog alanyát megjelöljék. Az a körülmény, hogy a midőn a fennálló kegyúri viszony-