Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. V. kötet. (Budapest, 1911)

1881. LIX. t.-cz. 4. §. 13 nyéket illetően az előbbi szabályokat fentartotta, mert továbbá az előbb fennállott joggyakorlat szerint a közigazgatási hatóság által előzőleg elbírált ezeket az igényeket a döntéssel meg nem elégedett fél a bíróságok előtt újra érvényesíthette. (Curia 1905 július 10. 9932/ 1904. sz. a.) Az állami gépgyárakból fegyelmileg elbocsátott hivatalnoknak arra irányuló keresete, hogy hivatalába visszahelyeztessék, illetve az állam kártérítési kötelezettsége megállapittassék, nem tartozik a polgári bíróság hatáskörébe. A kir. közigazgatási bíróságnak az 1896. évi XXVI. t.-cz. 83. §-a 1. pontjában megállapított hatásköre csak a tényleges kötelékben álló állami tisztviselők, altisztek és szolgáknak az 1893. évi IV. t.-cz. szerint járó illetményekre való igényekből eredő kérdésekre terjed ki és e hatásköre az 1896. évi XXVI. törvényczikk 17. §-a alapján nem terjeszthető ki. Az ily ügyek elbirálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik. (Hatásköri bíróság 1909. 17. sz. a.)' Község jegyzői tiszti működésből eredő járandóság első sorban közigazgatási uton érvényesitendő. (Curia 1891 július 7-én 5003. sz. a.) A fegyelmi uton állásától jogerejüleg elmozdított volt körjegyző a fegyelmi vizsgálat tartama alatt visszatartott lakbérilletményét, sa a közigazgatási utat sikertelenül megkisérlette, a törvény rendes utján érvényesítheti. A m. kir. Curia: A per tárgyát nem az a kérdés képezi, vájjon a körjegyzői illetmény a körjegyző ellen folytatott vizsgálat tartama alatt visszatartható-e? hanem az, hogy felperes, mint fegyelmi uton állásától jogerejüleg elmozdított volt körjegyző, a fegyelmi vizsgálat tartama alatt visszatartott lakbérilletményének megítélését követelheti-e, vagyis annak elbirálása, vájjon követelheti-e felperes az ellene folytatott fegyelmi vizsgálat tartama alatt visszatartott lakbérilletményét az 1886: XXII. t.-cz. 64. és 104. §§. rendelkezései alapján annak daczára, hogy fegyelmi uton hivatalától elmozdittatott. Minthogy pedig a fegyelmi vizsgálat folyama alatt kelt 2. •/. alatti belügyminiszteri határozattal a vitás kérdés előzetesen közigazgatási uton már lejártnak tekintendő és minthogy a törvény nem tiltja, hogy a körjegyző fizetését azon esetre, ha a közigazgatási utat sikertelenül megkisérlette, a törvény rendes utján érvényesítse, ennélfogva a birói hatáskör annál is inkább volt megállapítandó, mert az a kérdés is, hogy követelheti-e a körjegyző visszatartott fizetését a fegyelmi uton hozott