Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

474—475. §. 87 okból utasította vissza a biztosítottat, amely ok a biztosítás elvállalására befolyásai birt és nem bizonyította azt sem, hogy a visszautasításnak közlése esetén az alperes oly körülménynek jutott volna tudomására, amely befolyással birt a koczkázat elvállalására. Az alperes tehát nem bizonyította azt a döntő tényt, hogy a biztosított a visszautasítás elhallgatása által megfosztotta őt (alperest) annak a lehetőségétől, hogy az illető orvosok megkérdezése által esetleg a biztosítás elvállalására befolyással bíró tényekről tudomást szerezhessen. Ezekből pedig nyilvánvaló, hogy a felperes jogelőde a törvényes közlési kötelezettséget meg nem sértette, s hogy ennélfogva az alperesnek a szerződés érvényességének megtámadására jogos alapja nincs. Ezeknél fogva a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete ezen indokokból volt helybenhagyandó. (1908. febr. 19. 593/907. sz.) Hasonló C. 16/901., 32/906., 1045/905178. A biztosított a közlési kötelezettséget nem csak abban az esetben sérti meg, ha olyan körülményeket hallgat el, a melyekről tudva a biztositó a biztosítást egyáltalában el nem vállalta volna, hanem megszegi ezt a kötelezettséget akkor is, ha olyan körülményeket hallgat el, a mely körülmények daczára a biztositó a biztosítást elvállalta volna ugyan, de tekintettel az elhallgatott és a koezkázatot lényegesen fokozó körülményre, az ügyletet a biztosítottra nézve terhesebb feltételek mellett kötötte volna meg. (Curia 1905 április 7. II. G. 20/1905. sz. a.) 179. Azon az alapon, hogy a biztosítottnak balesetbiztosítási ajánlatát egy biztositó intézet előzőleg visszautasította s ezt az ajánlatban ilyen visszautasításra vonatkozólag tett kérdésre a biztosított meg nem vallotta, a biztosítási szerződés érvényessége már a visszautasítás óta lefolyt hosszú időre való tekintettel (15 év) nem támadható meg sikerrel. Az, hogy a biztosítottat évek előtt egy csendőr súlyosan bántalmazta és hogy szintén évek előtt a biztosított párbajban a lábába erős szúrást kapott és hogy e szerint az ajánlat 5. a) pontjára „Szenvedett ön már testi sérüléseket", adott „nem" felelete valótlan volna: ezen az alapon a közlési kötelezettségnek a szerződés érvényére kiható megsértését csak ugy lehet megállapítani, ha az állítólagos sérülések megtörténte a biztosítás elvállalására fontos körülménynek tekinthető. Az olyan kezet, amely neto összes ujjátban mindössze 35% használhatóság van s ez is olyan aránytalanul van az ujjak között