Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

88 Kereskedelmi jog. megoszolva, hogy abból egy ujjra 30%, másikra 5% esik, a többi pedig egészen hasznavehetetlen, nem lehet alkalmasnak tekinteni a kézzel általában végezni szokott munkára s igy ilyen esetben nincsen helye az egyes ujjakra eső % összeadásnak, hanem a sérülés eredménye olybá veendő, mintha a jobb kéz teljesen elveszett volna. (C. 1909 április 27-én, 255/909. V. sz.) 180. A más társasággal tett életbiztosítási ajánlat elhallgatása csak abban az esetben állapítja meg a közlési kötelezettség megsértését, ha az elhallgatott ajánlat elutasítása oly komoly betegség okából történt, hogy az e szerint tárgyilag fontos körülményről való tudomás befolyással lehetett a biztosítás el vagy el nem vállalására. (C. 139/90G. — 1907 február 12.) 181. A biztosítási szerződésben foglalt azon kitétel mellett, hogy az egymástól 30 ölnél kisebb távolságban felállított asztagok tekintetében a biztosított e körülményt bejelenteni köteles és hogy ennek folytán 10 százalékkal nagyobb pótdijat köteles fizetni, ha a biztosított bejelentést elmulasztja, elmulasztása nem eredményezi a biztosítási szerződés érvénytelenségét, hanem csupán azt, hogy a pótdíj fizetendő. (Curia 1904 niájus 10. 130.) 182. A biztosított által oly kérdésre adott valótlan felelet, mely egyéni vélekedéstől függ — pl., hogy milyen az egészségi állapota? — csak rosszhiszeműség és a biztosító megvesztésére irányuló szándék esetén szolgálhat alapul a biztosítás megtámadására; ellenben egyéb köz-, lések tekintetében a rosszhiszeműség nem szükséges és magában az, hogy a biztosított valamely előtte ismeretes fontos tényt elhallgatott vagy arra nézve valótlan előadást tett, a megámadásra alapot nyújt. A K. T. 474. és 475. §-aiban foglalt szabályok szerint a biztosítottat az a kötelezettség terheli, hogy a biztosítás elvállalására fontos körülmények tekintetében a biztositónak a való helyzet iránt való felvilágosítását akár elhallgatás, akár valótlan felelet által ne akadályozza. E részben azonban figyelemben kell tartani, hogy oly kérdések is vannak, melyekre adandó felelet, egyéni vélekedéstől függ s ily feleletek valótlansága, ha a valótlanságot a feleletet adó nem tudta, az ügylet megtámadására alapul nem szolgálhat, mert ily esetben arról, hogy a biztosított fél akadályozta meg a biztositónak felvilágosítását, szó nem lehet; így például, ha az egészségi állapotára nézve hozzá intézett kérdésre, kellő szakértelem hiányában