Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

86 Kereskedelmi jog. ajánlat megtételekor a biztositóval közölni, amelyek a biztositás elvállalására befolyással vannak. Az a körülmény, hogy a biztositott egy előbbi ajánlatnak megtörténtét elhallgatta, egymagában véve a kereskedelmi törvény 474. §-ában megállapított közlési kötelezettségnek megsértését egy­általán nem foglalja magában. Az ajánlat visszautasításának elhallgatásával pedig, még ha a visszautasítás fontos okból történt volna is, a biztositott csak azon esetben sértette volna meg a törvényes közlési kötelezettséget, ha erről a visszautasításról az alperesnél tett ajánlat idejében már értesíttetett volna, mert csak ezen esetben lehetne szó arról, hogy a biztositott előtte tudva fontos körülményt hallgatott el. Alperes azonban azt a körülményt, hogy a biztositott az ajánlat visszautasításáról értesíttetett s igy erről a visszautasítás­ról tudott volna, felperes tagadásával szemben nem bizonyította. T. P. tanú ugyanis azt vallja, hogy a biztosítottnak ajánlata a Victoria biztosító-társaság által visszautasittatott s eme vissza­utasításról a biztositott egy formulárén értesíttetett; azt a döntő körülményt azonban, hogy a visszautasítást tartalmazó levél vagy formuláré a biztosítottnak tényleg kézbesittetett, nem bizonyította, sőt még arról sem bír tudomással, hogy ily levél tényleg a postára tétetett volna: eme vallomásból tehát meg nem állapitható, hogy az ajánlat visszautasítása a biztosítottnak értésére esett. Ha pedig a biztositott a visszautasításról tudomást riem nyert, előtte ez a körülmény tudva nem volt s igy ennek a körülménynek az aján­lattételkor be nem mondása a törvényes közlési kötelezettséget meg nem sértette. De ha e tanúnak egyedül álló vallomásával kellően bizo­nyítva volna is az, hogy a biztositott az ajánlata visszautasításáról tudott, az alperesnek a biztosítási szerződés érvényessége ellen emelt kifogása még sem birna alappal. A megtett ajánlat visszautasításának elhallgatása ugyanis nem feltétlenül és nem minden körülmények közt, hanem csak az esetben szolgálhat alapul a biztosítási szerződés megtámadására, ha az ajánlat visszautasításának elhallgatása következtében a biz­tositónak a biztositás elvállalására befolyással biró valamely fon­tos körülmény tudomására nem jutott. A törvény a közlési köte­lezettséget nem azon körülményeknek hü bemondására és el nem hallgatására vannak befolyással, hanem csakis azoknak, amelyek a biztositás elvállalására birnak befolyással. A súlypont tehát nem a subjectiv, hanem az objectiv értelemben fontos körülmény el­hallgatásában vagy valótlan bemondásában rejlik. Már pedig al­peres fel sem hozott oly adatokat, amelyekből megállapítható volna, hogy a Victoria a biztosítottnak ajánlatát mily okból utasí­totta vissza, annál kevésbbé bizonyította azt, hogy a Victoria oly

Next

/
Oldalképek
Tartalom