Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

474—475. §. 79 154. Felp. a biztosítást sajátlag nem csupán maga, hanem egyúttal férjének érdekében is kötötte s igy a szerződés megkötésekor tartozott az alp. azokat a biztositás elvállalására befolyással biró fontos körülményeket is közölni, melyekről a biztositás által érdekelt férje birt tudomással, feltéve, hogy ennek módjában állott ezeket felp.-el közölni. (Curia 1896 szept. 10. 163/896. sz. Azonos 1491/1890. sz. C. 394/89.) 155- Elsőrendű felp. a biztosítási ajánlatot másod- és harmadrendű felp.-nek, mint a biztosított tárgyak közös birtokosai nevében is tévén, az abban foglalt valótlan előadás jogi hatálya őreájok iskiterjed. (Curia 1889 június 26. 394. sz.) 156. A biztosító társulat általános meghatalmazottjának tudomása magát a társulatot is kötelezi és igy a meghatalmazott előtt tudva volt körülmények elhallgatásáról akkor sem lehet szó, ha ezek a körülmények az ajánlatban fel nem hozattak. Curia: Alperes beismervén, hogy P. Gy. Horvát-Szlavóniában a biztositási üzlet vezetésével meg volt bizva s hogy ügyletek megkötésére fel volt jogositva; tekintve pedig, hogy a bizt. ügylet megkötésére feljogositott közeg az ajánlat végleges elintézésére is feljogosítottnak tekintendő, minthogy az ügylet megkötése épen az ajánlat elfogadásán vagy vissza nem utasitásán alapul; tekintve, hogy e szerint ezen közegnek tudomása alperesnek tudomása és ezzel egy tekintet alá esik, egyedül döntő és irányadó az a jelen esetben, hogy B. Gy. a biztositás megkötésekor birt-e tudomással arról, hogy biztositott V. F. 1888-ban izületi rheumatismusban szenvedett, illetve hogy az ezen betegségre vonatkozó körülményt valótlanul adta elő. (1896 deczember 1. 1315/95. sz.) 157. A biztositási társaság főügynökségének tudomása ugy tekintendő, mint a társaság tudomása. (Curia 1903 május 20. 595/1(902. sz.) 158. A biztositott csakis az ajánlatban hozzá intézett kérdések valóságáért felelős s ebből folyóan válaszában e kérdések keretén túlterjeszkedni nem köteles. (Curia 1896 szeptember 10. 163/896. sz.) 159. Ha a biztositott az ajánlatban foglalt valamely kérdésre egyáltalában nem adott feleletet, a közlési kötelezettség megsértésétől már azért sem lehet szó, mert a biztositónak jogában és a menyiben erre a körülményre kifogást kiván alapítani, kötelességében is állott a biztosítottól határozott feleletet kívánni. (Curia 1903 márczius 12. 1166—