Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)
74 Kereskedelmi jog. követelhet, de ha követelhetne is dijat, az esetben is csak a biztosítási dijnak azt a részét követelhetné, a mely 1896 január 1-től, illetve 1896. évi május hó 24-től szeptember l-ig terjedő időre esik, vagyis a mikor a biztosítási dij fizetendő volt. A Kt. 485. §. 4. pontja értelmében a biztosítási szerződés hatályát veszti, ha a visszatérő időszakokban fizetendő dij a lejáratkor vagy az e végre engedett halasztás eltelte előtt le nem fizettetik. E törv. §-ának a joggyakorlat által megállapított értelmezése az, hogy a visszatérő időszakokban fizetendő dijak mellett kötött biztosítási szerződést a biztosított az első évi díj lefizetése után a további dijak fizetésének elmulasztása által egyoldalulag felbonthatja és a biztosított ezen egyoldalú ténye által a kikötött dijak fizetése alól a koczkázatnak a biztosító részéről való megszűnése mellett szabadul. E felhivott §-ból azonban az is következik, hogy a mikor a felek a biztosítási dij fizetése tekintetében későbbi időpontot állapítanak meg, mint a mely időpontban a biztosítási szerződés hatályba lép, az által azt juttatják kifejezésre, hogy sem a biztosított nem akar élni azzal a kivételes természetű joggal, hogy a szerződést egyoldalulag felbontsa, sem pedig a biztosító azzal a joggal, hogy a díjfizetés elmulasztása folytán a szerződést magára nézve is hatályát vesztettnek tekintse. Ezeknél fogva a felhivott §-ban foglalt ama intézkedésnek, ha a dij a halasztás letelte előtt ki nem fizettetik, nem lehet azt az alp. által vitatott értelmezést tulajdonítani, hogy a biztosított az által, hogy a dijat a halasztás előtt ki nem fizeti, annak fizetése alól szabadul, hanem annak azt az értelmet kell tulajdonítani, hogy a biztosított azt a kötelezettséget, a mely a halasztás iránti megállapodásból folyik, a szerződésekre vonatkozó általános jogszabályok értelmében teljesíteni tartozik. Minthogy az A), B) alatti ajánlatokkal megkötött biztosítási szerződések után fizetendő dij tekintetében felek között az a megállapodás jött létre, hogy a biztosítási dij nem a biztosítási szerződós hatályba lépése napján, vagyis minden év január 11-én s illetve május 24-én, hanem szeptember 1-én fizetendő, tehát a dij lefizetésére szeptember l-ig alp. halasztást kapott és igy az A) és B) alatti ajánlatok alapján létrejött biztosítási szerződés a halasztás leteltéig hatályban volt és felp. ez ideig a koczkázatot viselte, kétségtelen, hogy alp. az ez időpontig járó biztosítási dijat felp.-nek az A), B) alatti ajánlatok alapján létrejött biztosítási szerződések után megfizetni tartozik. Minthogy ezek szerint az A) és B) alatti ajánlatok alapján létrejött szerződések 1896 szeptember 1-én vesztették hatályukat; minthogy az A) alatti ajánlat alapján létrejött biztosítási szerződés után fizetendő évi dij 4 frt 57 kr.,