Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

473. §. 75 a mely összegből 1896 január 11-től szeptember l-ig terjedő időre 3 frt 2 kr. esik; minthogy a B) alatti ajánlat alapján létrejött biztositási szerződés után fizetendő évi dij 86 forint 7 krban állapittatik meg, a mely összegből 1896 május 24-től szeptember l-ig terjedő időre 24 frt 2W2 kr. esik: alp.-t ezen összeg, vagyis 27 frt 26% kr. tőke s járulékai fizetésére kötelezni, felperest pedig az ezen ajánlatok alapján megkötött szerződésekből folyólag követelt s a fenti öszeget meghaladó követelésével el kellett utasitani. Nem bir alappal az az érvelés, hogy a biztositási dij oszthatlan, mert a koczkázat csak addig tekinthető oszthatlannak, a mig a koczkázat hatályában fennáll, a koczkázat oszthatlansága azonban megszűnik abban a pillanatban, a midőn a koczkázat, illetőleg az annak alapját képező biztositási szerződés hatályát vesztette, ehhez képest a koczkázat oszthatatlanságának megszűnésével összefüggően megszűnik a koczkázat ellenértékét képező biztositási dij oszthatlansága is. C: Hh. (1899 nov. 30. 832. sz.) = Ugyanígy: C. 1899. jan. 24. 1126/98. sz., 1898. ápr. 20. I. G. 45. sz., 1897. decz. 23. 399. sz., 1896. jun. 10. 608. sz., 1888. márcz. 20. 124. sz., Budapesti T. 1898. jun. 24. IT. G. 43. sz., 1896. jun. 5. I. G. 103. sz. Ezzel ellentétben: C. 1895. okt. 16. 860. sz. és Budapesti tsz. 1895. márcz. 23. E. 42. sz. a. azt mondták ki, hogy oszthatatlan az évi dij ily halasztás esetében, minek folytán a biztosított azon egész évre szóló dijat tartozik megfizetni, amelyre a biztosító a koczkázatviselést megkezdte. 144. A dij megoszthatatlan, ha a dij fizetésének ideje összeesik a biztositási év kezdetével, ellenkező esetben megosztható. C: A biztositási dij felének befizetésével s illetve elfogadásával a biztositási szerződést az 1895—96. évre mindkét fél hatályában fentartotta és tekintve, hogy ebből folyóan a felp.-t a lejárt öszszegében egy egészet képező és igy meg nem osztható egész évi díjösszeghez a követelési jog megilleti: alp.-nek kifogását elvetni annál inkább kellett, mert a szóban levő évi biztositásnak (koczkázatnak) kezdete összeesvén a dijváltó fizetésének időpontjával, kétségtelen : hogy erre az egész biztositási évre eső koczkázat ép oly egységes és osztatlan, mint a megfelelő évi biztositási dij; ha tehát a vonatkozó biztositási évi dij egy részének kifizetésével a biztositási szerződés hatályában ez évre fentartott és a koczkázatot a 'biztosító ezen egész éven át viselte, önként következik, hogy a biztositott alp. is köteles a felp. biztositónak ennek az évi díjnak még hátralevő részét megfizetni. (1897 jan. 12. 113/96. és 127/96. sz.) 145. Ha a kötvény a biztositott kezében van, ugy a biztositót terheli a bizonyítás, hogy a dij nincs kifizetve. (C. 65Q/1884. sz.)