Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

472. §. 63 esetén a kötvény a biztosítási feltételekben meghatározott megváltási érték alapján kiállítandó, egy összegben teljesített befizetésről szóló kötvénynyel cserélendő ki és a biztosított fél az ennek megfelelő biztosítási öszeg birói letétbe helyezése iránt indít keresetet, a bíróság a biztositót megfelelő biztosítási összegről szóló biztosítási kötvény kiállítására kötelezi azzal, hogy ennek elmulasztása esetén a birói ítélet fogja az uj biztosítási kötvényt pótolni. (Curia 1906 május 9. 536/905. szám.) 123. A biztosítási kötvény tőkésítésének nem állhatja útját az, hogy a biztosított kölcsönt vett fel a kötvényre és azt a biztosító társasának zálogba adta. Ez a körülmény arra jogosítja fel a biztositót társaságot, hogy a kiállítandó tőkésített kövényt a kölcsön kifizetéséig magánál zálogként visszatarthassa. A biztosítási kötvény tőkésítése a 3. sz. alatti biztosítási szerződés értelmében akkor követelhető, ha a biztosított teljes három évi dijat befizetett. Nem vitás a felek között, hogy felperes a tőkésítés (leszállítás) bejelentéséig három évi dijat kifizetett, a tőkésített kötvényhez való jogát tehát megállapítani kellett. Ezzel szemben nem bir alappal alperesnek az a kifogása, hogy a befizetett dijak a felperesnek nyújtott 3850 korona kölcsönnel kevesbedtek s így teljes három évi dij nem áll alperes rendelkezésére. Mert a kölcsönszerződés a biztosítási szerződéstől f üggetlen,külön álló szerződés, a már befizetett dijak a kölcsön kiszolgáltatása által nem érintettek, azok összege tehát nem is kevesbedett. De nem alapos alperesnek az a kifogása sem, hogy a tőkésítést alperesnek az eredeti életbiztosítási kötvényre szerzett zálogjoga is kizárná. Ugyanis minthogy a kölcsönszerzés a biztosítási szerződéstől külön álló ügylet, felperesnek a biztosítási szerződésből folyó jogait alperesnek a kölcsönből származó jogai meg nem szüntetik, viszont pedig alperesnek a kölcsönszerződésben alapuló, tehát zálogjoga is, a tőkésítés által egyáltalán nem érintetnek. A mennyiben pedig alperes — mint záloghitelező — tőkésített kötvénynyel követelését fedezve nem látná, az csak arra ad jogot, hogy a kölcsönszerződésből folyó jogait érvényesítse, de a biztosítási szerződésből származó kötelezettségeit ez alapon meg nem tagadhatja. Alperesnek tehát nem áll jogában a kötvény tőkésítését az eredeti kötvényt terhelő kölcsönösszeg visszafizetésétől függővé tenni. (Curia 1905 május 31. 1275/1904. sz. a.) 124. A biztosítási feltételeknek az a rendelkezése, hogy egy asztagba 1500 keresztnél több el nem helyezhető, s hogy az asztagok legalább 20 méter távolságra állitandók fel, érvényesen kiköthető ugyan, de oly esetben, melyben a több asztagban összesen sem helyeztetett el 1500 kereszt, a kisebb távolság az ügylet érvényét sem érinti.