Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

Kereskedelmi jog. ítélőtábla: A biztosítási szerződés kiegészitő részét képező kölcsönös feltételek 4. pontja rendelkezésének nyilván az a czélja, hogy a tűzveszély lehetőleg korlátoztassék, mely ezé! eléretik egyrészt az által, hogyha egy kazalba több mint 1500 kereszt el nem helyeztetik, másrészt pedig az által, hogyha több kazal emeltetik, azok egymástól legalább 20 méter távolságra állíttatnak fel, mely távolság valószínűség szerint megakadályozná azt, hogy az egyik égő kazalból a láng és szikra a másikra átcsap. Minthogy azonban felperesnek biztosított és a tüz által elpusztult terménye nem volt 1500 kereszt, felperes összes terményeit egy kazalba rakhatta volna; és minthogy az által, hogy felperes terményeit több kazalba rakta, a tűzveszély nem fokozódott és ebből fólyóan közömbös az, hogy ezen kazlak egymástól milyen távolságra állottak, alperesnek a biztosítási feltételek 4. pontjára alapított az a kifogása, hogy a kazlak 20 méternél kisebb távolságban állottak egymástól, tehát sulylyal nem bir, stb. Curia: Indokaiból helybenhagvta. (1900 január 17. 892/ 1899. sz.) 125. Az a kikötés, hogy a biztosított asztagok legalább 20 méter távolságban kell hogy álljanak — ha bennfoglaltatik is a kötvényben csak akkor érvényes, ha ez az ajánlatnak megfelelően lett beleírva; mert a kötvény egyoldalú tartalma a megállapodás érvényességét még nem bizonyítja. (Curia 1S97 deczember 22. 339. szám.) 126. A tűzbiztositási kötvényben érvényesen köthető ki az a feltétel, hogy a biztosított tárgyak folyton őrizet alatt legyenek. Amenynyiben a biztosítási ajánlatban nem is foglaltatik bizonyos kikötés, mégis kötelező ez a biztosítottra akkor, ha a neki kézbesített kötvényben bennfoglaltatik és a biztosított a kötvényt észrevétel nélkül elfogadta és megtartotta. ítélőtábla: A koczkázat terjedelmének meghatározása s ekként annak a megállapítása is, hogy a biztosító valamely biztosításra felajánlt tárgyat csak azon különös elővigyázati rendszabály betartásával fogad el biztosításra, ha az illető tárgy folytonos és állandó őrizet alatt tartatik, — a biztositónak — kit a K. T. 477. §. első bekezdése csak arra kötelez, hogy a bekövetkezett kárt a szerződés értelmében térítse meg — belátására levén bízva: nem bír alappal felperesnek az a vitatása, hogy a biztosítási kötvény kiállítása alkalmával annak előlapjára rávezetett az a megállapítás: „feltételül köttetik ki, hogy a biztosított készletek folyton őrizet alatt legyenek", joghatályos szerződésnek nem volna tekinthető. És mert a K. T. 264. §. rendelkezése értelmében a K. T. 319. §-ának az a rendelkezése, hogy az oly elfogadási nyilatkozat, mely