Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

469. §. 91. A jelen per tárgyát tévő D) alatti biztosítási kötvény alapjául szolgált biztositási ajánlat ama tartalmából, hogy az ajánlat elfogadása esetén a kötvény az ajánlat keltével (1900 szeptember 11.) látandó el és hogy ez esetben ez az időpont a biztosítás kezdetét jelzi és abból a körülményből, hogy a felperes biztositó társaság alperes ajánlatát elfogadván, a D) alatti biztositási kötvényt tényleg a fenti kelettel látta el; minden kétséget kizáróan megállapítható az, hogy a jelen esetben a biztosítás kezdete naptárszerüleg meg van határozva. (1900 szeptember 11. napjára.) Minthogy pedig ily esetben az érvényesen megkötött biztositási szerződésnek hatályba lépése joghatályosan nem köthető azon feltételhez, hogy (az első dij lefizetése ellenében) a kötvény a biztosítottnak tényleg kiadatott légyen, alperes azzal a kifogással, hogy a biztositási kötvény ki nem szolgáltatása okából a biztositási szerződés hatályba nem lépvén, ő (alperes) a biztositási dijat megfizetni nem köteles, sikeresen nem élhet. (Curia 1904 április 21. 5822/1903. sz.) Hasonló C. 520/903. 92. Ha a naptár szerinti kezdettel meg nem határozott biztositási ügylet hatályba lépte attól feltételeztetett, hogy az első évi dij kifizettessék, akkor a biztositási társaság a dij lefizetése előtt koczkázatot nem viselvén, nem is követelheti az annak ellenértékül megállapított első évi biztositási dijat. Curia: A per tárgyát tevő biztositási szerződés alapját képező biztositási kötvényben az érvényesen létrejött biztositási szerződésnek hatályba lépése ahoz a határozott feltételhez köttetett, hogy az első évi biztositási dij tényleg lefizettessék. Minthogy pedig az érvényesen létrejött biztositási szerződésnek hatályba lépése, tekintettel arra, hogy a szerződés hatályba léptének kezdőpontja a kötvényben nincs naptárszerüleg meghatározva, ehhez a feltételhez joghatályosan köthető volt; és minthogy ez a feltétel be nem következett, és e szerint a megkötött biztositási szerződés hatályba nem lépett és ennélfogva felperes koczkázatot nem viselt, felperes a koczkázatnak egyenértékét képező biztositási dijat sem követelheti, miért is keresetével el volt utasitandó. A másodbiróság Ítélete a per főtárgyára nézve azért, a perköltségre vonatkozóan pedig saját indoka alapján hagyatott helyben. (1903 szeptember 22. 1238/1902. sz., azonos 1505/1902. sz.) 93. Csak abban az esetben van a koczkázatviselés kezdete a díjfizetéstől függővé téve, ha a szerződési feltételek ezt világosan és határozottan kikötik. Uj Döntvénytár.