Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

48 Kereskedelmi jog. 87. A megújított biztosítás, ha nem visszaható erővel köttetett, a megkötés napján veszi kezdetét. (Curia 1890 november 4. 577. sz.) 88. Pótdíj fizetésének kikötése nem teszi érvénytelenné a biztosítási szerződést. (Curia 1899 október 19. 1705. sz. Azonos 574/1903. sz.) 89. Abiztositási dijon felül pénzbírság kikötése nem kötelező ugyan, de nem érinti a szerződés érvényét. (Curia 1896 szeptember 10. 611/1895. sz.) 90. A biztosítási dij kifizetésétől a biztosítási ügylet érvényét feltételező szerződési kikötés, mint a törvénynyel ellenkező, joghatálylyal nem bir. ítélőtábla: Alperesnek a kereskedelmi törvény 505. §-ának 1. pontjára alapított az a kifogása, hogy a biztosiíási szerződés hatályát vesztette volna az által, hogy az esemény, melynek bekövetkeztétől a biztosítási összeg kifizetése függővé tétetett, a szerződés megkötése után, de azon időpont előtt következett be, melytől kezdve a biztositó a kockázatot viselni tartozott, figyelembe vehető azért nem volt, mert a biztosítási kötvényre vezetett általános feltételek 5. §-a a biztosítási dij első részletének tényleges befizetésétől, nem miként alperes vitatja, a koczkázat viselésének kezdetét, hanem a biztosítás érvényességének kezdetét teszi függővé, ez az utóbbi kikötés pedig, mint a kereskedelmi törvény 468. és 473. §-aival ellenkező, hatálylyal nem bir. A kereskedelmi törvény 507. §-a értelmében ugyanis a felek életbiztosítási ügyleteknél csak annyiban állapodhatnak meg a biztosítási szerződésben, amennyiben a törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz; amiből következik, hogy a díjfizetési késedelem esetére egyéb joghátrányt, mint amely a kereskedelmi törvény 473. és 485. §-aiból következik, ki nem köthetnek és igy a biztosítási feltételek 5. §-ában foglalt az az intézkedés, hogy a biztosítás érvénye csak az első díjrészlet tényleges befizetésével veszi kezdetét, mint a kereskedelmi törvény 468. és 473. §-aival ellenkező, hatálylyal nem bírhat. Curia: helybenhagyta indokaiból és azért, mert a biztosítási feltételek 5. §-a kifejezetten a biztosítás érvényét, nem pedig a koczkázatviselési kötelezettség beálltát teszi a tényleges díjfizetéstől függővé: ennek a szerződési kikötésnek tehát, mely a biztosítási ügylet egyik legsarkalatosabb kérdését határozottan mint az ügylet érvényét érintőt szabályozza, az alperes által vitatott azt az értelmei tulajdonítani nem lehet, hogy ezen kifejezés alatt „biztosítás érvénye" csak a biztosítás hatályának, illetve a koczkázat viselésének beállta érthető és értendő. (1901 június 25. 151. sz.) Azonos C. 1288/908. (468. §-nfil.)