Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

469. §. 47 469. §. 82. Ha a kötvény a biztosítottnak az ajánlatban foglalt nevének meg nem felelően állíttatott is ki, a biztosítási szerződés létrejöttnek tekintendő, ha bizonyittatik, hogy a kötvényben és az ajánlatban különbözően megnevezett egyén ugyanazonos. (Curia 1904 február 19. 1032/1903. sz.) 83. A kötvénynek kétségre okot szolgáltató homályos szövegtartalma az azt kiállító biztositónak hátrányára értelmezendő. (Curia 1895 január 11. 1022/1894. sz.) 84. A biztosítási szerződés jogérvényesen létesülhet oly módon, hogy a biztosítás azonnal és feltétlenül kezdődjék, vagyis hogy a biztosítás kezdete összeesik a szerződés megkötésének időpontjával, de oly módon is, hogy a biztosítás az ügylet megkötését megelőző időpontban vagy az ügylet megkötése után bizonyos idő múlva vegye kezdetét. (Curia 1901 deczember 4. 1096. sz.) 85. A biztosítási tartam kezdetét veszi abban az időpontban, a melytől fogva a biztosító a koezkázatot viseli és végét éri abban az időpontban, a melyben a koczkázat végződik, midőn tehát a kereskedelmi törvény 469. §. 5. pontja a biztosítás kezdetét és végét a kötvényben meghatározandónak rendeli, a biztosító által viselendő koezkázat kezdő és végpontját kívánta megállapítani. Az 1894 július 10-én kiállított E) alatti kötvénynek a felperes társaság közegei által aláirt főszövege szerint a biztosítás kezdetét veszi 1894 július 10-én és végét éri 1914 július 10-én, a biztosítás tartama tehát ebben a kötvényben naptár szerinti időszakban teljes pontossággal és feltétlenül meg van határozva, ezzel a határozott rendelkezéssel szemben pedig az általános biztosítási feltételeknek a töltény hatályba lépését egy határozatlan időpont beálltától feltételező intézkedése a kötvény főszövege szerint létrejött szerződésből származó jogviszonyok megbirálásánál nem lehet mérvadó, s ennélfogva alperesnek a biztosítási tartam határozatlanságára alapított kifogása figyelembe nem vehető. (Curia 1900 január 23. 986/1899. sz.) 86. A biztosítás időtartama tekintetében a felek joghatályosan megállapodhattak az irányban, hogy a mennyiben a biztosítási szerződést a lejáratott négy héttel megelőzőleg a felek valamelyike fel nem mondja, az ugyanolyan időre és feltételek mellett megujitottnak veendő. (Curia 1899 október 29. 791. sz.)