Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

468. §. 41 ügynökét nem lehet felhatalmazottnak tekinteni. Ezek az érvelések már abból az okból sem birnak sulylyal, mert föltéve, hogy felp. közegei akkor, amikor alp.-t a C) alatti ajánlat eláirására reábirták, a megkötni czélzott szerződés lényegére nézve maguk is tévedésben voltak, ebből is csak az következhetik, hogy az ügylet lényegére vonatkozó tévedésből és megtévesztésből jogérvényes szerződés nem keletkezhetett. (1905 deczember 7. II. G. 146.) Hasonló C. 911/902. 70. Meghatalmazás nélkül oly módon eszközölt biztosítás esetén is, hogy a biztosítási dijakat a meghatalmazás nélkül eljáró fizeti be, a biztosítási összeg a károsultat illeti. C: Alp. beismerte, hogy ezen épületek, melyeket tűzkár ellen biztositott, felp. tulajdonai voltak, s beismerte, hogy ezen épületek leégtek, és hogy ezen leégés folytán előállott kárért a biztositó társulattól kárpótlás fejében 80 forintot felvett; minthogy pedig az ily czimen fizetett összeg a károsultat, vagyis a leégett épületek tulajdonosát illeti, alp. pedig mi jogczimmel sem bir arra, hogy ezen összeget a saját részére megtartsa, kötelezni kellett őt arra, hogy a biztositó társulattól illetéktelenül felvett összeget felp.nek kifizesse, és pedig annyival is inkább, mert azon körülmény, hogy a biztosítási dijakat ö fizette, csakis arra ad jogot alp.-nek, hogy ezen dijak megtérítését kövelelhesse felp.-löl, nem pedig arra, hogy az ezt illető kártérítési összeget visszatartsa. (1892 márcz. 9. T5S2/91. sz.) 71. Kolozsvári T.: A biztositó intézet alp. (biztositott) ajánlatára azt jelentvén ki, hogy a jégkárbiztositási kötvényt csak a fedezeti váltó átvétele után fogja alp. birtokába adni s annak megtörténte előtt saját szavai szerint „a biztosítás érvényességét függőben állónak" kívánta tekinteni, a Kt. 468. §-a értelmében létrejött biztosítási szerződés bontó feltétel mellett kötöttnek volt tekintendő: a felebbezési bíróság teháit! helyesen állapította meg, hogy alp., a ki a váltót az intézetnek nem küldte be, fizetésre nem kötelezhető; a biztosítási szerződés hatályát vesztette. (1897. I. G. 40. sz.) 72. A biztosítási szerződés felbontásának nem kell írásban történnie. C: Abból., hogy a Kt. 468. §. szerint a biztositási ügylet érvényességéhez Írásbeli szerződés szükséges, nem következik az, hogy a biztositási szerződésnek kölcsönös megegyezéssel való fel-