Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

468. 39 fenállott és mert a B) alatti kötvénynek azzal a tartalmával, hogy a biztosítás tartama, tehát alperes társulatnak koczkázatviselése 1900 április 15-től kezdőelőleg fenáll, kifejezetten el van ismerve az A) a. kötvényen alapuló biztositásnak a B) a. kötvény kiállítása idejét megelőző időre (1900 április 15-től szeptember 19-ig) eső érvényessége, a dolog ily állásában pedig az a körülmény, hogy a B) alatti kötvény 1900 szeptember 19-én, vagyis a peres baleset bekövetkezése után állíttatott ki, a fenforgó esetben teljesen közömbös. (1905 január 27. 1305/1904. sz. a'.) 69. A biztosított megtévesztése a biztosító társaság ügyletszerző közegei által a biztosítási díj mértéke tekintetében feljogosítja a biztosítottat a szerződés megtámadására. Bpesti kir. Tábla: Tévesen vitatja felperes, hogy a jelen perben nem bír fontossággal az a körülmény, hogy a felp.-nél való biztosítás az alperesre nézve több díjfizetéssel, s ennélfogva nagyobb teherrel jár-e, mint az általa két más biztosító társasággal megelőzőleg kötött biztosítási szerződések? hanem egyedül az a döntő, hogy jobb-e alp.-re nézve, ha megélés esetén a biztosítási összeget előbb megkapja és jobb-e, hogy halálesetkor a kedvezményezett is előbb megkaphatja a biztosított összeget? Mert a jogszabálysértés nélkül megállapított és ennélfogva a S. E. T. 197. §-a értelmében a felülvizsgálatnál is irányadó tényállás szerint felp.-nek hivatalnoka ós ügynöke azzal a kecsegtetéssel birták reá alp.-t a G) alatti ajánlat aláírására, hogy abban az esetben, ha a két más társulattal megelőzőleg kötött biztosítási szerződéseket megszünteti és a G) alatti ajánlatban megjelölt fölételek alatt egyedül a felp.-sel köt biztosítási ügyletet, akkor megtakarításokat fog elérni és igy a biztosítás reá nézve olcsóbb és előnyösebb lesz. tehát ő kisebb összegű dijakat fog fizetni. Az ügynek ezen állásában a döntő kérdés nem a 3. sz. alatti ajánlatban foglalt feltételeknek felp. által perben kiragadott egyik részletén, hanem azon fordul meg, hogy egészben megfelelnek-e a valóságnak azok a kecsegtetések, a melyekkel felp. magánhivatalnoka és ügynöke alp.-t a 3. sz. alatti biztosítási ajánlat aláírására reábirták? Szükségkép következik ezekből, hogy a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt, a mikor az emiitett döntő kérdésre nézve és a meggyőződését előidézett okok tüzetes kifejtésével azt a tényt állapította meg, hogy a C) alatti ajánlatban megjelölt biztosítás alp.-re nézve nem olcsóbb és egészben véve nem előnyösebb azoknál, amelyekel alp. a föntebb nevezett két más biztosító társasággal megelőzőleg kötött. Felp.-nek az a panasza sem alapos, hogy a felebbezési bíróság az ítéletében megállapított tényállásból anyagi jogszabály