Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

34 Kereskedelmi jog. a felperes a közlési kötelezettséget megsértette és mert a felperest vétkesség terheli. A keresk. törv. 493. §-a értelmében a biztosítási ügylet ér­vényesen létrejött, ha a biztositó a biztositási ajánlatot annak vé­telétől számitott 48 óra alatt vissza nem utasitotta. A fenforgó esetben nem vitás, hogy a felperesnek 1904. évi augusztus hó 2-án kelt B) a. ajánlatát az alperes augusztus 3-án megkapta és nem vitás az sem, hogy az alperes közvetlenül a fel­perest az ajánlata visszautasitásáról sem 48 óra alatt, sem a tüz­káreset előtt nem értesítette. Azt az állítását pedig, hogy ügynöke J. F. a felperesnek tulajdontársát 0. M.-t a visszautasításról kel­lő időben értesítette, az alperes nem bizonyította. Az a körülmény pedig, hogy az alperes az ajánlat visszauta­sitásáról az ügynökét értesítette, nem döntő, mert a biztositónak az ajánlat el- vagy el nem fogadása iránt az ajánlattevővel szem­ben kell nyilatkozni, ha tehát az alperes a visszautasító nyilatko­zatot nem közvetlenül a felperessel; hanem saját közegével, az ügynökével közölte és ez a közege az ajánlattevőt csak a törvény­ben meghatározott időtartam elteltével értesítette, akkor az ügylet, még ha az ügynök kellő időben értesíttetett is, érvényesen létre­jött. Közömbös tehát a fenforgó esetben az, hogy az alperes a maga ügynökét mikor értesítette arról, hogy a felperesnek ajánla­tát visszautasítja; egyedül az az időpont döntő, amelyben a vissza­utasítást ingában foglaló nyilatkozat a felperesnek megadatott, az pedig a kihallgatott tanuk vallomásával igazolva van, hogy ez az értesítés a tüzeset után történt. Ezek szerint a biztositási ügylet érvényesen létrejött. Ha pedig a biztositási ügylet érvényesen létrejött és Írásbeli szerződés, illetve kötvény ki nem állíttatott, akkor a törvénynek rendelkezései az ajánlat kikötéseivel kapcsolatosan szolgálnak irányadóul. Kétséget nem szenved, hogy a szerződésben, illetve a kötvényben érvényesen kiköthető, hogy a biztositó koczkázata az ügylet megkötése után bizonyos idő múlva vegye kezdetét. Ha azonban szerződés, illetve kötvény ki nem állíttatott, akkor a biz­tosítás kezdetére (koczkázatra) nézve a törvénynek az a rendel­kezése irányadó, mely szerint az érvényesen létrejött biztosítás az ajánlat elküldését, vagy átadását követő napon déli 12 órakor veszi kezdetét! (468. §.) A törvénynek ez a rendelkezése csak akkor nem irányadó, ha a biztosítottnak ajánlata a biztosítás kezdetére a törvény rendelkezésétől eltérő kikötést tartalmaz. A fenforgó esetben a B) a. biztosítási ajánlat 1904 augusz­tus 3-án az alperesnek elküldetvén és ez az ajánlat a biztosítás kezdetére nézve semmi kikötést nem tartalmazván, a fentebb ki­fejtettek szerint érvényesen létrejött biztosítás kezdete augusztus

Next

/
Oldalképek
Tartalom