Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

468. §. 33 mint a bank alapszabályaiban foglalt feltételeknek és intézkedéseknek. Az alperes által elleniratához csatolt biztositási feltételek 7. §-a pedig azt a rendelkezést tartalmazza, hogy csakis a kötvény kézbesitése és a biztositási dijak fizetése által válik érvényessé, ha tehát kár történik, mielőtt a kötvény átvétetett és a dijak és illetékek meg lennének fizetve, a kártérités ki van zárva. Miután pedig felperes a saját maga által aláirt és* megtett ajánlat szövege ellen hatályosan kifogást nem tehet és sikerrel arra, hogy az ajánlat szövegét nem ismerte vagy azt tévesen értelmezte, akkor, midőn megtévesztésre e részben maga sem hivatkozik, nem védekezhetik, kétségtelen, hogy peres felek között a biztositási szerződés érvényesen nem létesült, mert eltekintve attól, hogy felperes az általa tett ajánlat el nem fogadásáról a Kt. 468. §-a értelmében kellő időben értesitve, amint ezt az elsőbiróság helyesen megállapította, nem lett, egyedül e körülmény azonban a biztositási szerződés létesülését nem eredményezheti, miután maga az ajánlat a fentiek szerint e részben azt a kikötést tartalmazza, hogy a biztositás csakis a kötvény kézbesitése és a biztositási dijak fizetése által válik érvényessé. Miután pedig nem fér kétség ahhoz, hogy e kikötés a Kt. 468. §-ában foglalt rendelkezéssel nem ellenkezik, sőt az a fentebb is hivatkozott s a Kt. és 472. §-aiban foglalt rendelkezésekre való tekintettel helyet foghat, nyilvánvaló, hogy felperesnek azon a jogczimen, hogy ajánlata el nem fogadásáról a törvényszerű időben értesitve lett, csakis a kötvény kiadását és a biztositási dij lefizetésének elfogadását lehetett volna alperessel szemben szorgalmaznia, ezt azonban elmulasztotta tenni s miután időközben a biztositás tárgya megszűnt létezni, az ajánlat el vagy el nem fogadása, perdöntő sulylyal nem bir, mert az ajánlat csak azon kikötéssel, amely benne foglaltatott, tekinthető csak elfogadottnak. Ezek alapján tehát, miután a biztosiás tárgya megsemmisült, mielőtt az erre irányuló szerződés hatályba lépett volna, felperes az érvényesen létre nem jött s utóbb a létesülés tekintetében lehetetlenné vált ügyletből jogokat nem származtathat: miért is az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatni és felperest keresetével elutasítani kellett. C: A másodbiróság Ítéletét megváltoztatja s az elsőbiróság Ítéletének e részbeni helybenhagyásával az alperesnek kártérítési kötelezettségét megállapítja. Indokok: Felperes az alperessel létrejöttnek vitatott biztositási szerződés alapján tűzkárának megtérítését keresi. Alperes a kereset elutasítását kéri azon az alapon, hogy a biztositási ügylet érvényesen létre nem jött, illetve a tűzkár idejében hatályban nem volt; egyúttal megtámadja a szerződést, mert Uj Döntvénytár. 3