Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

32 Kereskedelmi jog. tási ajánlatot visszautasította, mert a Kt. 468. §-a a biztosítási ügylet érvényességéhez kívánja meg az ügyletre vonatkozó Írásbeli szerződést, azonban azt, hogy az Írásbeli ajánlat visszautasítása más módon, mint irásbelileg, nem történhetnék, a törv. nem tartalmazza. (Bpesti tábla 1898 okt. 6. "I. G. 183. sz.) 61. Ha a biztosító vállalat nem is állit ki kötvényt a biztosításról, a bizío&itási szerződés a kellő időben vissza nem utasított ajánlat alapján mégis fennállónak tekintetik annak daczára, hogy az ajánlatban a biztosított fél alávetette magát az intézet alapszabályainak és feltételeinek, ezek szerint pedig a biztosítás csak a kötvény kiadása és a díj lefizetése után lép hatályba. Kolozsvári T.: Az elsőbiróság marasztaló ítéletét megváltoztatja és felperest keresetével elutasítja. Indokok: A Kt. 468. §-a azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a biztosítási ügylet érvényességéhez írásbeli szerződés szükséges, az írásbeli szerződéssel azonban egyenlőnek tekintendő a biztosító által kiállított kötvény vagy az elfogadott ajánlatnak a biztosító könyveibe történt bevezetése. Ugyanezen törvényszakasz rendelkezik a részben is, hogy ha a biztosító a biztosítási ajánlatot annak vételétől számítandó 48 óra alatt vissza nem utasította, a bevezetés megtörténtnek tekintendő s ez esetben a biztosítás az ajánlat elküldését vagy átadását követő napon déli 12 órakor veszi kezdetét. A törvényben foglalt e rendelkezés azonban figyelemmel a Kt. 472. §-ában, valamint a 469. §. 5. pontjában foglalt rendelkezésekre, kétségtelenül csak abban az esetben találhat alkalmazást, ha az ajánlat az ügylet érvényes megkötése tekintetében külön kikötést nem tartalmaz, mert az ügylet érvényessége nem a törvény által megállapított vélelemtől, hanem a kifejezésre jutott akaratnyilvánítástól függ. Ennek előrebocsátásával s annak kiemelésével, hogy a tábla is elfogadta az elsőbiróság által Ítéletében helyesen megállapított tényállást, a tábla ugy találta, hogy felperes és alperes között a biztosítási szerződés hatályosan nem létesült és hogy felperes ezen biztosítási szerződés alapján alperestől a szenvedett kárának megtérítését joggal nem igényelheti. Ugyanis a felperes által keresetéhez B) alatt eredetiben csatolt ajánlat a részben, hogv a biztosítás hatálya mely időponttól kezdődően lép érvénybe, amely pedig a biztosítási szerződésnek egyik lényeges kelléke, kikötést, külön naptár szerinti meghatározást nem tartalmaz, de viszont tartalmazza azt, hogy az ajánlattevő az ajánlat aláírása által aláveti magát az ajánlatban, vala-