Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

24 Kereskedelmi jog. résnek, sem a biztosító társulatnak akarata nem irányult arra, hogy felperes javára kössön biztosítási ügyletet. Nem származik felperesnek követelési joga alperes ellen abból a körülményből sem hogy a biztosító társulat alperesnek valódi káránál esetleg nagyobb kárösszeget fizetett; mert az csak alperes és a biztosító társulat jogviszonyát érinti. Minthogy a kifejtettek szerint felperest nem illette kárkövetelési jog a biztosító társulat ellen és igy alperes a kereseti összeget nem felperes helyett és nem annak javára vette fel, minthogy az alperes által felvett összeg felperest részben sem illette, s igy alperest felperes irányában a felvett összeg kiszolgáltatása tekintetében semmi kötelezettség nem térheti: felperest keresetével elutasítani kellett. (Budapesti tábla 1899 május 30. G. 70. sz.) 41- Ha a haszonbérlő a haszonbéri szerződésben azzal kötelezte magát a biztosításra, hogy a fizetendő kárösszeg a bérbeadót illeti, ez még az esetre is követelheti a biztositó társulattól a kártéritési összeget, ha a kötvényben biztosítottként nem is ő szerepel. C: A felülvizsgálati kérelmet elutasítja, mert téves ugyan a felebbezési bíróság ítéletében kifejtett az a jogi felfogás, hogy a kötvénynyel a Kt. 466., 484. §-ai alapján a kártéritési jogot a biztosított tárgyak tulajdonosa szerezte meg. A kötvényben ugyanis biztosítottként F. J. van megnevezve, a ki a kötvény szerint oly tárgyakat biztosított, melyek P. Gy. örököseié, és a ki a biztosított tárgyakat felp.-től haszonbérben bírta. A kötvény eme tartalma szerint a biztosítási ügylet nem tekinthető felp.-ek, mint a biztosított tárgyak tulajdonosai, érdekében megkötöttnek. Mert a Kt. 466. §. rendelkezésétől eltérően abban sem a tulajdonosok biztosítottaknak megnevezve nincsenek, sem a kötvényben nincs kitéve, hogy biztosítottaknak a lehétő kár által érdekelt kötvénybirtokos tekintendő. E szerint a biztosítási ügyletet F. J. nem harmadik személy érdekében kötötte, hanem biztosított félnek ő maga tekintendő. Noha ezek szerint a felebbezési bíróság Ítéletének jogi indokolása nem alapszik törvényes rendelkezésen, rendelkező részét mégis fentartani kellett, mert a haszonbéri szerződésben F. J. kötelezte magát a biztosításra azzal, hogy a fizetendő kárösszeg a haszonbérbeadót illeti és evvel felp.-ek megszerezték F. J.-től azt a jogot, hogy a kár esetén a biztositó társulattól a kártéritési összeget helyette ők követelhetik. (1897 szept. 27. I. G. 309. sz.) = Hasonlóan C. 1898. okt. 5. 564. sz.: „amidőn a haszonbérlő a bérlemény tárgyát képező ingatlanon levő, a bérbeadó tulajdonát képező épületeket a haszonbérleti szerződésben elvállalt kötelezettsége alapján tűzkár ellen biztosítja, a bérbeadó megbízásából ennek vagyonjogi érdekeinek megóvása céljábóljárt el, a bérbeadó érdekében megkötött ilyen biztositáso szerződés alapján tehát tűzesetnél a károsodás is nem őt, hanem a bérbeadót éri".