Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

463—464. §. 17 általában nem következik, hogy a biztosítási összeg az igénylőt illetné meg s igy a zár alól fel volna oldandó. Az 1875: XXXVII. t.-cz. 466. §-a megengedi ugyan, hogy a biztosítási ügylet harmadik személy érdekében is köthető és pedig ennek tudtával és megnevezése mellett, vagy a feltételek nélkül is. De ezen alapon sem menthető fel a biztosítási összeg a zár alól. Az F) alattiból egyáltalán nem tűnik ki az, hogy a biztosítás más mint a biztosíttató javára köttetett volna. Az F) alattiban az igénylő, mint harmadik személy nincsen megnevezve. Ily megnevezés hiányában pedig az előbb idézett törvényszakasz további rendelkezésében azt követeli meg, hogy biztosítottnak a lehető kár által érdekelt kötvénybirtokos tekintetik. Az F) alattiban ily kitétel is hiányzik. C: Hh. indokaiból és még azért, mert a végrehajtást szenvedettnek azon ház biztosítása, melyben nejével együtt lakott esetleges közszerzői jogánál fogva is érdekében állott. (1885 márcz. 6. 717. sz.) 28- A hitelező, mint az adós vagyonának épségben maradására nézve vagyonilag érdekelt fél, adósának vagyonát érvényesen biztosíthatja. De ezen biztositás hatálya csak addig terjed, mig a hitelezői minőség tart, s csak azon összeg erejéig érvényes, mely összegre a hite^ lező érdeke kiterjed, mert a hitelezői érdek megszüntetésével, vagy azon érdeken tul, a biztositás már nyerészkedésre irányulna, a nyerészkedés pedig a kárbiztositás czéljaival, természetével, a kárbiztositásnak a ke^ reskedelmi törvény 463. §-ában meghatározott fogalmával ellenkezik. (Ouria 1885 január 29. 755/1884. sz.) 29- A ki a függő termést megvette, az a termést mint sajátját akkor is biztosithatja, ha a termények tulajdonát még meg nem szerezte. Curia: Felperes K. I.-tól a szerződésben megjelölt bevetett földek jövendő termését az ott holdanként számszerűleg meghatározott árban megvette; a szerződés tehát az adás-vevési szerződés minden kellékével bir. Igaz ugyan, és helyesen fejtette ki a T., hogy felperes a biztosított termények tulajdonát még megnem szerzte volt, de bizonyos az, hogy ama szerződés által a tulajdon megszerzésére érvényes jogezimet nyert, döntő sulylyal bir pedig az a körülmény, hogy itten egy különös neme a vételnek, az úgynevezett reménybeli vétel (emtio spei) forgott fenn, melylyel eltérőleg a rendes vételtől azon jogkövetkezmény járt, hogy már azon percztől kezdve, midőn a szerződés megkötve volt, a veszélyt, mely a termést érhette, a felperes mint vevő viselte, és ebből folyólag a Ui Döntvénytár. •