Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)
485. §. 163 366. Ha a biztosítási társaság nem azonnal a fizetés elmulasztásakor jelenti ki a szerződést hatályvesztettnek, hanem további fizetéseket pifogad, utóbb a szerződés megszűntét ez alapon nem vitathatja. (C. .1.294/906. — 907 május 15.) 367. Ha a biztosítási feltételek szerint a biztosítási szerződés hatálya, vagyis a biztosítási koezkázat viselésének megkezdése csak az első befizetés által és a kötvény kiadása által válik véglegessé és a biztosító a biztosítási kötvényt a biztosítottnak ki nem szolgáltatta s utóbbi az első díjrészletet meg nem fizette, ugy a biztosító az elsJ évi dijat sem követelheti. (Curia 1906 február 22. 3321/904- sz. a.) 368. A biztosító-társaság ügynöke a társaság által saját életbiztosítási dijával megterheltetvén, a biztosító a díj nem fizetése alapján nem vitathatja a szerződés hatályvesztettségét. A kir. törvényszék: A valódiság tekintetében nem kifogásolt F) alatti levél szerint alperes a biztositott és alperes meghatalmazottja közötti megállapodásra való hivatkozással, a biztositott F. Á. ügynöki számiáját az 1902 július hó 3-án esedékes volt 34 kor. 42 fill. biztosítási díjjal a biztositott behajtási számlája javára megterhelte, vagyis a biztosítási dijjal, mint behajtott, illetőleg megfizetett összeget a behajtásra kiadott értékekről vezetett számlán a biztositott javára irta; ugyanakkor azonban — minthogy F. Á. mint ügynök az ellenértéket tényleg még be nem küldötte, ügynöki számIáját ugyanezzel az összeggel megterhelte. Az által, hogy alperes a kiadott nyugtát, mint behajtottat elfogadta s ezzel a biztositott ügynöki számláját terhelte meg, felperesnek követelése a biztosítási dij jellegét elvesztette s folyószámlái követeléssé lett, vagyis az 1902 július 3-án esedékes biztositási dij kifizetettnek s a biztositási szerződés 1902 október 3-ig hatályában fentartottnak tekintendő. Minthogy pedig az a körülmény, hogy a biztositott — mint ügynök — ügynöki kötelezettségeinek eleget tett-e vagy sem, a jelen per elbirálására befolyással nincsen, minthogy a per nem vitás adatai szerint, a biztositott 1902 szeptember hó 4-én, vagyis oly időben halt meg, a mikor a biztositási szerződés a fentiek szerint hatályban volt, alperest a nem vitás kereseti összeg megfizetésére kellett kötelezni. A kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság Ítéletét, a benne felhozott vonatkozó indokok alapján, annál is inkább helybenhagyja, mert alperes az 1902. évi július hó 3. napján esedékessé vált biztositási dijat F) a. csatolt levele szerint 1902. évi augusztus hó 22. napján és igy a lejárat után több mint harmincz nappal irt a biztositott F. Á. terhére, a miből nyilvánvaló, hogy maga alperes sem tekintette az n*
