Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

485. §. 151 tött biztosítási szerződés szerint a biztosítási dijnak évi összegekben való fizetése köttetett ki. Beismerte az alperes azt is, hogy a neki szolgáltatott biztosítási kötvényben az első évi egész dij felvétele nyugtattatik. Nem vitás az sem, hogy a kötvény kiszolgáltatásakor az első évi dijat az alperes aként egyenlítette ki, hogy annak egy részét készpénzben fizette, a többi részéről pedig különböző összegről szóló és nem egyenletesen visszatérő időszakokban lejáró váltókat adott át, s ezek közül a kereseti váltó az, a melyik legelőször járt le. Az E) alatt csatolt levél tanúsítása szerint a felperes is ezeket a váltókat csak a kötvény rendezéséül fogadta el. Eme tényállásból kétségtelen, hogy a biztosítási szerződés amaz intézkedésén, mely szerint a biztosítási dij évi visszatérő időszakokban fizetendő, változás nem állott be az által, hogy az alperes az első évi egész dija felvételét nyugtató kötvény ellenében az első évi díjnak csupán egy részét fizette készpénzben, a többiről pedig váltót adott, hanem ez által az alperes csupán az első évi dijnak készpénzben ki nem fizetett többi részére részletekben teljesíthető halasztást kapott. E szerint tehát az évi dij egységes voltán változás nem esett, az nem vált rövidebb visszatérő időszakokban fizetendő díjjá és ép ez oknál fogva a kereskedelmi törvény 505. §-ának 3. pontja és a m. kir. Guriának annak alapján hozott, az alperes által felhívott 26. sz. teljesülési határozata, az első évi biztosítási dijnak a kereseti váltóval fedezett részére nem alkalmazható és az alperes az első díjrészletnek tekintendő egész első évi dij fizetésének kötelezettsége alól nem szabadul. Curia: A másodbiróság ítélete az elsöbiróság Ítéletéből elfogadott .indokaiból annyival inkább helybenhagyatik, mert a dijöszszegek visszatérő jogi természetének meghatározásánál csupán az lehet mérvadó, hogy azok egy megosztható időszakra vagy pedig u gy köteleztettek, hogy azok megfelelő hányada bizonyos meghatározott időszakra jelentkezik megállapítottnak. (1901 október 24. 721/1901.); azonos 211/897. és 405/897., 3171—899., 1347/895., 355/893. 333,/b. Az utólagosan fizetendő biztosítási díjrészlet nem fizetése következtében is hatályát veszti a biztosítási szerződés. (C. 1909 decz. 28. 835. sz.) 334. Az a körülmény, hogy a biztosítási kötvényben a biztosítási dij mind az öt évre egy átalányösszegben határoztatott meg, ha ennek daczára a biztosítási dij évenkénti egyenlő részletekben állapíttatott meg s erre fedezeti váltók adattak, a biztosítási dij nem tekinthető hitelezettnek, hanem egyes díjrészletek megállapítottaknak — ebből fo-