Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

480—481. §. 141 natositottnak nem tekinthető és mint ilyen, felperesre nézve kö­telező erővel nem bir. (1903 november 11. 1189. sz.) 305. Felperes kára valódiságát, illetve nagyságát egyéb perrend­szerü bizonyítékokkal bizonyíthatja, mert súlytalan felperesnek az az állitása, hogy az alperes kárbecslője által megállapított 568 frt — 1136 korona — alperest kötelezi, mert a biztosítási feltételek szerint a kár­összeg, a melyet a biztosító társaság kárbecslője megállapít, alperes tár­saság által jóváhagyandó, már pedig a jelen esetben ezt a kárbecsüt al­peres társaság jóvá nem hagyta, azt pedig felperes nem bizonyította, hogy a kárbecslést foganatosítandó közeg a kárösszeg végleges megálla­pítására felhatalmazva lett volna. (Curia 1902 szeptember 23. 40. sz.) Némileg ellenkező és nem helyes, C. 1440/902.. 306. A kárnak a kiküldött kárbecslő részéről történt megállapítása tisztán a biztosító megbízottja egyoldalú cselekményeként jelentkezvén, ha a biztosító a kárbecslő megállapítását maga részéről is el nem fo­gadja, nincs a biztosított megfosztva attól, hogy kárának a kárbecslő felszámításától eltérő megállapítását a per során törvényszerű módon igényelhesse; a kárbecslési jegyzőkönyvnek a biztosított által minden észrevétel nélkül való aláírása, mely magában véve csak a becslés meg­történte tanúsításául szolgál, elismerésének nyilván nem tekinthető. Iíélötúbla: Annak, hogy felperes kára a szakértő által meg­határozott összegben nyerjen megállapodást, a 3 . . . alatti kárfel­vételi jegyzőkönyv tartalma akadályát nyilván nem képezheti; mi­vel egyfelől ezen jegyzőkönyvnek az a záradéka, hogy felperes kára fejében hajlandó 300 frtot elfogadni, kétségkivül ajánlat jel­legével bir és arra az esetre szól, ha alperes kárkövetelését elis­meri, hogy azonban ez az utóbbi eset bekövetkezhetett volna, ezt éppen a jelen per czáfolja meg; másfelől pedig a kárnak a kikül­dött kárbecslő részéről történt megállapítása tisztán a biztositó megbizottja egyoldalú cselekményeként jelentkezvén, ha a bizto­sító a kárbecslő megállapítását maga részéről is el nem fogadja, mi hogy az adott esetben bekövetkezett volna, nincs bizonyítva, mint­hogy a kárbecslési jegyzőkönyvnek minden észrevétel nélkül való aláírása, mely magában véve csak a becslés megtörténte tanúsítá­sául szolgál, ilyen elismerésnek nyilván nem tekinthető, nincs a biztosított megfosztva attól, hogy kárának a kárbecslő felszámí­tásától eltérő megállapítását a per során törvényszerű módon igé­nyelhesse. Curia: A kir. tábla ítélete indokainál fogva helybenhagya­tik. (1901 október 31. 519. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom