Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

142 Kereskedelmi jog. 307. Ha a biztosító társulat saját kárbecslője által a biztosítottal egyértelmüleg megállapított kárbecslésnek eredményét el nem fogadta, akkor ez a becslés nem bírván mindkét felet egyaránt kötelező egyezség jellegével, a biztosítottnak is jogában van, ettől az eredménytől eltekintve, a kárbecslő által kimutatott nagyobb kármennyiséget szakértők által bizonyítani. (Curia 1897 május 18. 841/1896. sz.) 308. A biztosító és közegei a biztosított által előlegezendő szakbizottsági eljárás költségeit méltányosan és az eset körülményeinek megfelelő arányos összegben tartoznak megállapítani. Bpesti T.: Alapos felp.-nek a miatt emelt panasza, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabály megsértésével értelmezte a kötvényben foglalt biztosítási föltételek 11. §-ának ezt a szövegét: jogába'! áll a biztosító társasági kiküldöttnek a szakbizottsági eljárásnál felmerülendő költségek fedezésére egy megfelelő, legfeljebb 400 koronáig terjedő összegű előleget a biztosított féltől követelni, amelyek magasságát a társaság kiküldöttje állapítja meg. A most idézett szöveget ugyanis a felebbezési bíróság akkép értelmezte, Logy alp. kiküldöttje utján csak szerződési jogát gyakorolta, amikor a szakbizottsági eljárás költségének fedezésére vonatkozólag megállapított tényállás szerint a maximális 400 korona előlegnek mint saját tetszése szerint megállapítható összegnek letételét követelte; s hogy ennélfogva súlytalan felp.-nek az az állítása, hogy a szakbizottsági djárást maga alp. hiúsította meg az által, hogy a különben is végrehajtásokkal üldözött és vagyontalan biztosítottól nem a káreset körülményeinek megfelelő s a szakbizottsági becslés foganatosításához szükséges előlegnek, hanem önkényüleg 400 koronának, vagyis oly összegnek letételét követelte, mely a biztosítási föltételekben a legköltségesebb szakbizottsági eljárás esetére is legmagasabbnak van megjelölve. A felebbezési bíróság ezzel az értelmezéssel két rendbeli anyagi jogszabályt sértett. Egyik a Kt. 266. §-ában foglalt az a jogszabály, mely szerint a szerződés szavai rendszerint közönséges értelemben veendők. A biztosítási föltételek 11. §-ából föntebb idézett szöveg ugyanis — a szavak közönséges értelmét véve — nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy alp. kiküldöttje a szakbizottsági eljárás költségének fedezésére csak megfelelő összeget volt jogosítva követelni. Nem változtat ezen az a kitétel, hogy az összeg magasságát alp. kiküldöttje állapítja meg. Mert a szavak helyes értelme a szöveg teljes tartalmához való vonatkozástól függ; s mert a szövegnek egybefüggő teljes tartalma szerint alp. kiküldöttje a szakbizottsági becsléshez szükséges előlegösszeg magasságának megállapításánál ama két föltétel által volt korlátolva, hogy az összeg megfelelő legyen, és hogy 400 koro-