Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

140 Kereskedelmi jog. szakbizottsági becslés lett volna alapul elfogadható. De minden nek daczára a 3-ik sz. a. jegyzőkönyv teljesen figyelmen kívül hagyatott, mert abból egyáltalán nem tűnik ki, hogy a becslési munkálat foganatosításánál a bizonyitási feltételek vonatkozó 21., 22. §-ában és a kereskedelmi törvény ezeknek megfelelő 478. §-ában előirt és a biztosítási feltételek 25—30. §-a szerint is irányadókként követendő szabályok megtartattak, és hogy a becslés eredménye az azokban megjelölt alapokon állott elő. Ennek következtében felpereseknek joguk támadt, hogy állítólagos kárukat egyéb módon bizonyíthassák. (1894 november 15. 934/1893. sz.) 304. A szakbizottság iránti megállapodás nem kötelezi a biztosítottat abban az esetben, ha a szakbizottság eljárásáról felvett jegyzőkönyv nem felel meg a biztosítási feltételek vonatkozó követelményeinek. Törvényszék: Kétségtelen, hogy a feleknek arra vonatkozó szabadsága, hogy a kár megállapítása czéljából bármely törvényes bizonyitási eszközt igénybe vehessenek, csakis a felek szerződéses megállapodása által van korlátolva, amiből folyik, hogy a kárnak a vonatkozó szerződéses rendelkezések alapján történt megállapítása a felekre csak akkor kötelező, ha ez a megállapodás a felek által szerződésileg megállapított módozatoknak mindenben megfelelőleg történik, ellenben ha ez a megállapítás a szerződésileg megállapított szabályok figyelmen kivül hagyásával vagy megsértésével történik, akkor annak eredménye a feleket nem kötelezi s a felek a kár megállapítása czéljából a törvényes bizonyitási eszközöket szabadon igénybe vehetik. Szabálytalannak kellett minősíteni a szakbizottsági eljárást azért, mert a szakbizottság az erre vonatkozó világos szabály daczára (kötvényfeltételek: 27., 21. §§.) a becslést nem dűlőnként s földdarabonként ejtette meg, s mert ennek a mulasztásnak mentségéül az, hogy kárt egyáltalán nem észleltek, nem szolgálhat, amennyiben ezen körülmény alapján a jegyzőkönyv felesleges hosszadalmassága lett volna mellőzhető, de semmi esetre sem maga az eljárás részletessége s annak a jegyzőkönyvben való rövid megállapítása, hogy a biztosított termésnek földdarabonként és dűlőnként való vizsgálatát foganatosították. Curia: az elsőbiróság Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja, mert midőn a szakbizottsági jegyzőkönyv (4 •/.) egyenként és tüzetesen meg nem jelöli az egyes táblák termésének becsléseredményét és ebből a jegyzőkönyvből még az sem tűnik ki, hogy a szakbizottság az összes táblákat egyenként és külön megvizsgálta és megbecsülte volna, az eljárás szabályszerűen foga-