Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

480—481. §. 135 nem vett, hanem a másik két szakértő véleménye felett a nélkül döntött, hogy maga a beesü foganatosítása alkalmával a helyszínén jelen lett volna. E helytelen eljárás a szakbizottság htározatának semmiségét vonja maga után. C: Hh. (1899. aug. 29. 491. sz.) 289. Ha a társaság meghatalmazottja nem arra nyert megbizást a biztositótársaságtól, hogy adott esetben a kárt a társaságot kötelezően megállapítsa, hanem csak arra, hogy az általa képviselt társaság érdekeit a kárbecslésnél (Taxation von Sháden) óvja, ez nem jelenti azt, hogy az ő hatáskörébe utaltatott annak a kérdésnek a kötelező eldöntése, hogy baleset fenforgotí-e és hogy a szenvedett kár balesetnek a következménye-e? (C. 1904 október 16. 62. szám.) 290. Magában véve abból a bizonyítani czólzott körülményből pedig, hogy a biztosított jégkárt szenvedett földjeivel határos területek tulajdonosai az ugyanakkor szenvedett jégkáruk fejében mily összegű kártérítést nyertek, nem lehet okszerű következtetést vonni arra, hogy a biztosított a keresetbe vett összeg erejéig tényleg kárt szenvedett. (1901 április 10. 1262/1900.) 291. A jég által elvert dohányt a bizt. társaság csak egy hónap multán vizsgáltatván meg, az ezzel meg nem elégedő fél a K. T. 481. §-a értelmében a dohány leszedése után is megállapittathatja kárát bírói szemle utján. (Curia 175/891. deczember 17.) 292. A keresk. törvény 481. §-ának a bírói gyakorlatban elfogadott helyes értelme az, hogy a kármegállapitás módját a felek a biztosítási szerződésben kölcsönösen kötelező joghatálylyal előre meghatározhatják. Ebben a kérdésben tehát a törvény a szerződési szabadságnak tért engedvén, a létrejött megállapodás csak akkor támadható meg sikerrel, ha fennforog valamely ok, mely az általános jogelveknél fogva a szerződés kötelező erejét kizárja; a minő a szabad akarati elhatározás, vagy az akarategység hiánya, a tévedés, a csalás, az erőszak. Az az érv, hogy a bírói szemlének, mint a perrendtartás által megengedett bizonyítási módnak alkalmazását a felek szerződésileg nem korlátolhatják, ellenkezik a keresk. törv. 481. §-ával, mely szerint biztosítási ügyekben a kár megállapítására nézve bírói szemlének csak egyéb megállapodás hiányában van helye. (Curia 1900 szeptember 6. 385/1900. sz. állandó gyakorlat.)