Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

136 Kereskedelmi jog. 293. A kereskedelmi törvény 481. §-a szerint kiköthető szakbizott­sági eljárás az életbiztosításnál, a melyhez a baleset ellen való biztositás is tartozik, nem alkalmazható, mivel a K. T. 506. §-ában, melyben fel vannak sorolva a másnemű biztosításra vonatkozó azok a szakaszok, me­lyek az életbiztosításnál is alkalmazást nyernek, a 481. §. felsorolva nincs. (Curia 1902 deczember 23. I. G. 3564.) 294. Ha a biztosított fél nem is volt jelen a biztosító társulat ki­küldöttje által eszközölt kárbecslésnél, őt a biztosítási feltételekben meg­állapított szakbizottsági eljárás igénybevétele kötelezettségétől felmen­teni nem lehet abban az esetben, ha a biztosító-társulat ennek a kárbecs­lési jegyzőkönyvnek tartalmát vele közölte s annak alapján felhívta: a szakbizottság megalakítása iránt előterjesztését megtenni. Curia: Az nem okvetlenül szükséges, hogy a károsult a tár­sulat kiküldöttei által megejtett egyoldalú kárbecslésnél akár sze­mélyesen, akár megbizott által jelen legyen, de kétségtelenül szük­séges az, hogy a társulati kárbecslés a károsulttal közöltessék, mi­vel a károsult ennek ismerete nélkül nem lehet azon helyzetben, hogy annak elfogadásáról, illetve el nem fogadás esetében azzal szemben felállított kárigényeiről a társulatot értesíthesse; ezen közlés azonban már január 24-én megtörtént, midőn felperes a kárbecslési jegyzőkönyv kapcsán a szerződési feltételek értelmé­beni nyilatkozattételre felhivatott, felperes pedig ezen felhivásnak meg nem felelvén, a feltételek 25. §-ának a társulat kiküldöttei által megejtett becslésre vonatkozó rendelkezése kötelezővé vált, a szerződési feltételek 25. §-a pedig nem választott biróság alakí­tását, hanem a kár megállapításának módozatait szabályozza, ily megállapodás pedig a K. T. 481. §-a értelmében a szerződő felek szabad akaratának van fentartva. (1897 április 6. 599/1896.) 295. A szakbizottsági eljárás alkalmazásba vételének kötelezett­sége feltételezi azt, hogy a kárbecslő a kárfelvételt tényleg eszközölte; a kárfelvételi könyvben foglalt az a kijelentés azonban, hogy az igényjo­gosult igényéről lemond, ilyen kárbecslésnek nem tekinthető. ítélőtábla: A biztosítási feltételek 25. §-a szerint a peres felek a szakbizottsági becslést arra az esetre tartották fenn, ha a biz­tosított fél a biztosító társaság kiküldöttjének kárbecslésében, vagy a 24. §-ban körülirt felülvizsgálat eredményében, illetőleg helyre­igazításában meg nem nyugszik; kétségtelen ebből, hogy a szakbi­zottsági eljárás a felek megállapodása értelmében azt feltételezi, hogy alperes biztosító társaság megbízottja által a kárfelvétel meg­történt. Erre nézve az alperes által csatolt 2 •/. alatti okirat tártai-

Next

/
Oldalképek
Tartalom