Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)

90 Kereskedelmi törvény 2S2. §. követelése a csődeljárás tartama alatt nem évülhetett el, és mert e szerint felperest a csődnyitással, de minden esetben a csődkereset beadásával lejárt, kétségtelenül hitelezési ügyletből eredő vételárkövetelése után az 1840: XXII. t.-czikk 91. §-a értelmében a csőd folyama alatt különben is járó kamatok 1874. évi április 11-től folyólag jogosan megilletik, és pedig annyival is inkább, mert a jelen esetben nem szerződési, hanem késedelmi kamatról van szó, mely jogi természeténél fogva a főköveteléssel egységes követelést képezvén (azon eset kivételével, ha a tőke a követelt kamat nélkül elégittetik ki), csakis avval együtt évülhet el. De még ha szerződési kamatról volna is szó, a fenforgó esetben, mint fenn kifejtetett, a csőd folyamatban léte miatt ez sem évülhetett volna el. (1900. jamiár 16. 1015/1896. sz.) 1792. Az 1883: XXV. t.-cz. 19. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a kamat elévül, ha a hitelező azt a három esztendő alatt nem követeli, kiterjed-e bármily jogezimen érvényesített követelés kamatára, avagy csupán a kölcsönkövetelés kamatára? (I. G. 258. polg. 1897. számhoz.) Határozat. Az 1883: XXV. t.-cz. 19. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a kamat elévül, ha a hitelező azt három esztendő alatt nem követeli, csakis a kölcsön- ós más hitelezési ügyletekből felmerülő, bíróilag meg nem itélt szerződési kamat elévülését szabályozza s az más czimen követelt kamatra nem alkalmazható. Indokok: A birói gyakorlat az 1883: XXV. t.-cz. hatályba lépte óta folyton ingadozó volt az abban a kamat elévülésére nézve felállitott szabály értelmezésének kérdésében. Nemcsak az alsóbiróságok, de a kir. Curia is egyes esetekben e szabályt csakis a kölcsönügyletekből felmerült kamatra, egyes szórványosabb esetekben pedig különbség nélkül a követelés jogezimére, minden biróilag meg nem itélt kamatra alkalmazta. Számos esetben ismét az a felfogás érvényesült, hogy az idézett törvény 19. §-a nem ugyan mindennemű kamatra, de viszont nem csupán kölcsönök kamatára, hanem minden hitelezési ügyletből származó szerződési kamatra vonatkozik. Ez utóbbi felfogást, mint a melyet különben is túlnyomó részben követett a gyakorlat, a kir. Curia teljes ülése is magáévá teszi a következő indokokból: A szóban forgó törvény megalkotásának előzményei nem nyújtanak biztos támpontot a felmerült kételyek eloszlatására. Az igazságügy miniszternek 1882. évi január 11-én kelt javaslata egyáltalában nem tartalmazott intézkedést a kamat elévüléséről. A javaslat előzetes tárgyalás végett a képviselőház igazságügyi bizottságához utasíttatván, ez szükségesnek találta, hogy