Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)

2 Kereskedelmi törvény 258. §. amely csak abban az esetben állapitható meg, ha az illető a K. T. 258. §. 1. és 2., valamint a 259. §. 1. pontjában meghatározott ügyletekkel foglalkozik. (C. 1901. deczember 6. 6210/1901. sz.) 1517. A kőművesmester, a ki valamely ház építésénél a kőműves munkát elvállalja, ebbeli foglalkozásában nem foglalkozik kereskedelmi ügyletekkel, mert foglalkozása munkájának értékesítésében, nem pedig ingó dolgoknak a kereskedelmi törvény 258. §. 1. pontja alá tartozó továbbadás végetti megszerzésében vagy a kereskedelmi törvény 259. §. első pontja alá tartozó át- vagy feldolgozásában áll. (C. 1904. november 25. 3103/1904. sz.) 1518. A jótállási ügylet akkor sem vonható a kereskedelmi törvény 258. §. 1. és 3. pontja és 259. §. 1., 3., 6. és 7. pontjainak valamelyike alá, ha a kezesség az egyenes adósoknak kereskedelmi ügyletből eredő tartozásáért vállaltatik el, vagy ha maga a kezesség kereskedelmi ügyletnek tekintetik is, a miért is a kezessel szemben a tőzsdebiróság még akkor sem bir illetékességgel, ha az ennek kifejezetten alá is vetette magát. (C. 1905. május 11. 561/1905. sz. — Azonos: C, 6075/1904. sz.) 1519. Valamely ingó dolognak megvétele vagy egyébkénti megszerzés .í tárgyilagos kereskedelmi ügyletnek csakis aikkor te* kinthető, ha a vétel megkötése idején fenforgó továbbeladási szándék az ügyletkötésnél fenforgott fő (principualis) jellegű volt és arra az esetre, ha a vételre a vevőt több egymás után realizálandó szándék vezette (mint pl. egy festménynek megvétele abból a czélból, hogy az belépődij ellen kiállittassék, e végből a világ több államába elvitessék és végül e körutaztatás után a hasznositás befejezéseképen az eladassék), az ügylet jogi természetének megitélésénél mindenesetre az időrendben elsősorban megvalósításra kitűzött szándék (a kép kiállitása) és nem pedig a távolabbi és mellékjellegü szándék (a kép eladása) az irányadó. A B) alatti teljes tartalma szerint becsatolt társasági szerződés szerint az ezen szerződés értelmében létrehozott egyesülésnek czélja világosan akként nyert megállapítást, hogy az abban részesek Munkácsy Mihálynak „Ecce Hcmo" czimü eredeti festményét megvásárolják, hogy ez által annak Magyarországra jutását lehetővé tegyék, a Budapesten tartandó ezredéves kiállítás alkalmával, esetleg később is közszemlére kiállítsák, a föld nagyobb kulturállamaiban körülutaztassák s majdan a körutaztatás befejezése után eladás utján értékesitsék. Habár a társasági szerződésnek ez a megállapítása nem is támogatja felhivottnak azt a vitatását, hogy a társasági czél egyesegyedül a közszemlére való kiállítás és a vétel tárgyául szolgáló festménynek ily módon való hasznosítása volt; mindamellett a szóban forgó szerződés idézett rendelkezéséből minden kétséget kizáróan kitűnik, hogy az a szándék, mely az egyesülés részeseit az emiitett festmény megvételénél vezette, elsősorban