Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)

Kereskedelmi törvény 258. §. 3 mindeneseire nem a festménynek továbbadására, hanem annak beléptidijak szedése mellett kiállítás utján való hasznosítására irányult és hogy ezen mindenesetre fő (principuális) szándék mellett, a megvett képnek továbbadása csak mint mellékszándék és mint a közösség megszüntetésének a véglebonyolitás és vagyonfelosztás érdekében követendő módja, nyert megállapítást. Az ügy ilyen állásában azonban pusztán a K. T. 258. §. 1-ső pontjának rendelkezése alapján felhívó sikerrel nem vitathatja azt, hogy a szóban forgó képnek a B) alatti szerződés megkötésében, vevőként résztvett felek részéről történt megvásárlása azok közt a kereskedelmi jog szerinti alkalmi egyesülésre vezetett; mert valamely ingó dolognak megvétele vagy egyébkónti megszerzése tárgyilagos kereskedelmi ügyletnek csakis akkor tekinthető, ha a vétel megkötése idején fenforgó tovább eladási szándék principuális jellegű volt és abban az esetben — minő a kifejtetteknél fogva a jelenben is fenforog — ha a vételre a vevőt több egymásután realizálandó szándék vezette, az ügylet jogi természetének megítélésénél mindenesetre az időrendben első sorban megvalósításra kitűzött szándék és nem pedig a távolabbi és mellékjellegü szándék az irányadó; az elsősorban és főleg a kiállítások utján elérhető hasznosítás czéljából eszközölt képvásárlás tehát nyilvánvalóan nem is lehet tárgyilagos kereskedelmi ügylet. (C. 1905. május 17. 873/1904. sz. — Azonos: Bpesti T. 3404/1903. sz.) 1520. Erdőkihasználás iránti ügylet, a termelendő fa íovábbeladási szándékával, kereskedelmi ügylet. (C. 1898. szept. 14. 901.) 1521. Bérkocsival való fuvaroztatás nem kereskedelmi ügylet. (C. 1894. ápr. 20. 269. sz.) 1522. A kereskedelmi ügyelteik ismérvéhez az nem tartozik, hogy azok a kereskedő konkrét üzletével szoros okozati összefüggésben álljanak. A felperes által munkabér czimén igényelt kéregeti követelés azon munka béreként lett követelésbe véve, a melyet a felperes az alperesnek egy elsülyedt hajónak kiemelésére fordított, a kereseti követelésnek ezen tényalapja igy nyilván öszszefüggésben áll az alp.-nek, mint kereskedőnek, üzleti tevékenységével és nyilván üzleti jelleggel bir, emellett pedig a kereskedelmi törvény 261. §-a alapján kereskedelmi ügyletnek tekintendő, mert ez ügyletek ismérvéhez az nem tartozik, hogy azok a kereskedő konkrét üzletével szoros összefüggésben álljanak. Az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával ezért az alperes hatásköri kifogásának a kereskedelmi eljárást szabályozó rendelet 5. §-a alapján helyt adni, az elsőbiróság mint polgári bíróság hatáskörét leszállítani kellett, (C. 1904. június 28. 5483/1903. sz.)