Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)
Kereskedelmi törvény 280—281. §§. 81 tositására szolgáló kötbér, hanem a kölcsönképpen elhelyezett pénz korábbi visszafizetése által felperesre származó kár elháritására és fedezetére szolgál, a szóban forgó 3% odaitélésére nézve el nem fogadható, mert az 1877: VIII. t.-cz. 4. §-ának rendelkezése a kereskedelmi ügyletekre is kiterjed és annak 9-ik §-a b) pontja csak a bejegyzett kereskedőknek kölcsönös kereskedelmi ügyleteiből eredő követelésekre nézve alkot kivételt, holott a kereseti pénzkölcsön nem ily kölcsönös kereskedelmi ügyletekből eredő követelést képez: továbbá, mert a keresetileg követelt 3 százalékot a törvény meghatározásánál fogva kamat minőségéből ki nem vetkőzteti sem az, hogy nem visszatérőleg vagy nem folytonosan, hanem csak akkor teljesítendő, ha a kölcsöntőke 5 év előtt fizettetnék vissza, sem pedig az, hogy nem a szerződés teljesitésének biztosítására szolgáló kötbérül, hanem a kölcsönképen elhelyezett pénz korábbi visszafizetéséből eredhető kár elhárítására és fedezésére köttetett ki, mivel az 1877: VIII. t.-cz. 4. §-a kamatnak minősiti megkülönböztetés nélkül nemcsak a pénzben fizetendő minden melléktartozást, hanem bármely dolgot vagy hasznot, mely a tőke visszafizetésén kivül kötelezett, tekintet nélkül arra, hogy az a dolog vagy haszon visszatérőleg vagy folytonosan fizetendőleg, s kötbér vagy kártalanitás czimen köttetett-e ki vagy sem. (1901. június G. 199. sz.) 1771. A kamat a stornodij beszámításával váltóügyben sem haladhatja meg a nyolcz százalékot. (C. 1908. febr. 27. 713/1907.) 1772. Pénzintézeti betétek kamatlábának hirdetmény utján való leszállitása nem terjedhet ki arra a betevőre, kinek a pénzintézettel a betéti kamatlábra nézve külön megegyezése van. Ilyen külön megegyezésnek minősíttetett a pénzintézetnek a betevőhöz intézett értesitése arról, hogy a betevő által eredetileg élvezett kamatlábat leszállítja, bár a leszállított kamatláb az általános kamatlábbal megegyezett. K. és V. tsz.: Felperest keresetével elutasitja. Indokok: Az E) alatti okiratban egyrészről alperes a felperesnek nála elhelyezett betétei után kivételesen engedélyezett bonifikációt beszünteti, másrészről kijelenti, hogy ennek folytán betétei után 1901. február 15-től kezdve további intézkedésig csak 4% kamatot fog számitani a tőke- s kamatadó levonása nélkül. Az nem vitás, hogy ebben az időben alperesnél az általános betéti kamatláb is 4% volt, a tőkekamatadó levonása nélkül. Már mr-st abból, hogy alperes E) alatti levelével, melyhez felperes saját előadása szerint hozzájárult, felperestől az addig élvezett bonifikációt megvonta, betéteit kamatoztatási szempontból, minden megkülönböztetés nélkül az általános betétekre akkor fennállott kamatláb alá helyezte és ezt is csupán a „további intézg Dötvány IV.